Az Indamedia-Ringier új médiapiaci erőközpont reakciója nem csak a saját, de a hazai médiapiac jövőjét is formálja – olvasható a Whitereport gyorselemzésében, amit a tranzakció kapcsán adtak ki. Az elemzés szerint a felvásárlás után kulcskérdés, hogy a Ringier miként őrizheti meg innovációs lendületét hazai tulajdonban, és milyen reklámpiaci szinergiákat alakíthat ki az Indamediával. További kérdés, hogy a fejlesztések fókuszában marad-e a nyomtatott termékek fenntartása és hogyan alakulnak az iparági érdekképviseletek (pl. Magyar Lapkiadók Egyesülete, Repropress) prioritásai.
2010-ben 57 médiacég működött külföldi tulajdonban a top100 médiavállalat közül a Whitereport adatai szerint. Az elmúlt másfél évtizedben a magyar piac fokozatosan elvesztette vonzerejét a nemzetközi médiabefektetők számára, ami a hazai médiatulajdonlás megerősödéséhez vezetett.
A Marquard Hungary 2025 októberi hazai tulajdonba kerülése után a svájci Ringier október végén bejelentett kivonulása a magyar piacról még jelentősebb: a második legnagyobb árbevételű, hír/közéleti/bulvár tartalomszolgáltatás terén is jelen levő, innovatív és piacformáló kiadó külföldi tulajdonosa távozik Magyarországról.
Az Indamedia-Ringier tranzakció után 2025 október 31-től csupán 17 külföldi tulajdonban levő médiacég működik a top100-on belül. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt a harmadára csökkent a külföldi médiacégek száma Magyarországon.
Az onlinemédia-szektorban a külföldi tulajdon aránya évek óta gyakorlatilag 0% (az online óriásplatformok nélkül, csak a tartalomszolgáltatók piacát nézve), hasonlóan a rádiós szegmenshez.
A printkiadóknál a top100 médiavállalati körbe tartozó 28 kiadó közül 4 volt külföldi a Marquard- és a Ringier-tranzakció előtt (vagy 5, ha a Ringier Kft-ét és Blik Kft-ét külön cégként számoljuk). Az éves nettó árbevételek19%-a összpontosult külföldi tulajdonos által üzemeltetett printlap-kiadónál 2024-ben. A Marquard és a Ringier AG kivonulásával a printlapkiadók piacán a külföldi tulajdon 2%-ra csökkent az éves nettó árbevételek terén.
2025 október 31-re a legjelentősebb külföldi tulajdonnal működő szegmens a televízió maradt, ahol 21 tévétársaságból 8 külföldi, és ők adják a tévés árbevételek 61%-át. A köztéri reklámcégek közül 5, a mozicégek közt 2 van külföldi tulajdonban.
A Ringier–Indamedia tranzakció több stratégiai kérdést vet fel. A Whitereport for Directors 2025 jelentésből idézve: „A tulajdonosi háttér a médiacégek tőkeerejét, technológiai felkészültségét, adatvagyon-kezelését, valamint a növekedési potenciálját is meghatározza. Minél globálisabb egy vállalat, annál inkább adat- és technológiaorientált, ami a növekedési ütemre is hatással van.”
A felvásárlás után kulcskérdés, hogy a Ringier miként őrizheti meg innovációs lendületét hazai tulajdonban, és milyen reklámpiaci szinergiákat alakíthat ki az Indamediával. További kérdés, hogy a fejlesztések fókuszában marad-e a nyomtatott termékek fenntartása és hogyan alakulnak az iparági érdekképviseletek (pl. Magyar Lapkiadók Egyesülete, Repropress) prioritásai.
A magyar tulajdon növekedése ellenére a magyarországi médiapiac globális versenyben is van. A nemzetközi hatások nem állnak meg az országhatároknál: a ChatGPT és egyéb genAI-platformok és funkciók használatának rohamos terjedése és a „zero-click” jelenség új kihívásokat hozott az online tartalomszolgáltatók számára forgalmi és monetizálási szempontból egyaránt.
A user-generated content és az AI-tartalmak térnyerése a szerkesztett tartalommal szemben generációs különbségekkel társul a gyors átalakulásban levő digitális térben. A szerzőijogdíj- bevételekért való iparági szintű fellépés (vagy annak hiánya), az AI-ügynökök fogyasztásalakító szerepe mind-mind formálják a piacot.
Az Indamedia-Ringier új médiapiaci erőközpont reakciója nem csak a saját, de a hazai médiapiac jövőjét is formálja.
