Új korszak a tévés tartalomfogyasztásban – interjú Kolosi Péterrel

Nem véletlenül indítottuk el az új digitális stratégiánkat már három évvel ezelőtt – mondta Kolosi Péter, az RTL Magyarország tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese, utalva arra, hogy a nézők egyre inkább a streamingplatformokra vándorolnak. A szakember szerint ma már nem a lineáris nézettségi adatok határozzák meg a sikert, hanem az, hogy egy műsor az összes felületen mekkora közönséget ér el.

- Az idén szeptember 9-ig kellett várni az első olyan tévéműsorra, ami megugrotta az egymilliós nézettséget, és az sem egy kereskedelmi televíziós szórakoztató műsor, hanem egy focimeccs volt. Visszakerestem a 2022-es őszi adatokat, akkor még szinte nem volt olyan hét, amikor egy-egy produkció ne érte volna el a milliós nézettségi határt. Hová tűntek a nézők?

- Nem véletlenül indítottuk el az új digitális stratégiánkat már három évvel ezelőtt, ugyanis a lineáris tévénézők száma csökken, főleg a fiatalabb korosztályokban. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek manapság már nem érdeklődnek a televíziós tartalmak iránt, hanem azt, hogy egyesek ezt már nem lineáris csatornákon teszik. Ezért is fejlesztjük az RTL+-t.

- Mekkora dilemmát jelent, hogy egy-egy RTL-es produkciót csak a streamingen adjatok, vagy ott legyen a premierje, esetleg a tévében mutassátok be elsőként? Nagy viták előzik meg ezeket a döntéseket?

- Nem nevezném vitának, inkább azt mondom, hogy mindig végiggondoljuk, miként lehet az adott tartalmat a lehető legjobban felhasználni és eljuttatni ahhoz a közönséghez, amely az adott platformon nézni fogja. Ez egy olyan folyamat, ami állandó elemzést igényel.

- Nem bosszantók az olyan helyzetek, amikor a saját streamingszolgáltatásotok miatt alacsonyabb egy-egy műsor lineáris nézettsége? Például volt olyan nap, amikor Az Árulók és az Ázsia Expressz nézőszáma között – a 18–59 éveseknél – mindössze 13 ezres különbség volt az utóbbi javára. Az RTL+ prémiumos premier nélkül aznap simán fordított lehetett volna a helyzet.

- Amikor ilyen kicsi a különbség, azt úgy veszem, hogy megnyertük a napot (slotot), hiszen a TSV- (időeltolásos) adatokkal néhány nap alatt azt ledolgozzuk. Csak ezzel ugyanis például Az Árulóknál egy hét alatt 10 százalékot növekszik az eredmény. Ráadásul mi nem tudjuk megváltoztatni a világ trendjeit, nekünk kell megváltozni. Sokáig valóban egymagában a Nielsen nézettségi adatai határozták meg a munkánkat, csak ezzel tudtuk mérni a műsorok eredményét. Igen, olykor valóban bosszantó látni a lineáris számokat, de pontosan tudom, hogy ez ma már messze nem a teljes képet jelenti. Nem szabad önmagában csak a Nielsen másnap reggeli adatait értékelni. Például a Nyerő Páros esetében már az időeltolásos nézőszám miatt is van egy 10 százalékos további eltérés, utána pedig még jön 30 százalék, akik az RTL+-on nézték meg az adásokat. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a nagy tévés hálózatok nagy része már nem is közöl „overnight rating” adatokat. Pont azért, mert már nem elég pontos az egyes műsorok valós elérését illetően.

- Nyilván ez nem lenne dilemma, ha lenne közös lineáris-streaming közönségmérés. Más európai piacokon vannak már erre példák?

- Arra van példa, hogy több adat áll rendelkezésre, de a teljesen egységes, konszolidált nézőszámok közlése még máshol sem számít általánosnak. Közben az is igaz, hogy ez a trend, tehát a streaminges tartalomfogyasztás erősödése az elmúlt két-három évben vált ennyire látványossá.

- Az idei évhez képest jövőre milyen lesz a visszatérő és teljesen új saját gyártású produkciók aránya?

- Nehéz lenne az újdonságok számát növelni az ideihez képest, hiszen rengeteg vadonatúj tartalommal készültünk 2025-re. Nyilván erre a kérdésre sokkal könnyebb lesz válaszolni december végén, amikor már látjuk az összes őszi műsor eredményét. Ettől is függ, hogy mi tér vissza jövőre, de persze nagyon sok újdonságot tervezünk 2026-ra is. Csak néhány példa: indul a Gyuri, A mi kis falunk testvérsorozata, az RTL+-on pedig látható lesz a Birodalom, ami azt dolgozza fel, hogyan lett Kovács „Kovi” István a magyar pornóipar császára a 90-es években. Az Éttermek csatája című műsorral pedig új gasztroreality is érkezik, amelyben Rácz Jenő és Sárközy Ákos étterme versenyez majd.

Heszler Róbert

Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.