Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok

Bár a 2023-as sokk után az infláció 2024-ben és 2025-ben is egyszámjegyűre mérséklődött, a készpénzben tartott megtakarítások csendes értékvesztése nem állt meg. A biztonságérzet hamis illúziója miatt - a digitális megoldások térnyerése ellenére - a magyar háztartások a legfrissebb adatok szerint még mindig több mint 7300 milliárd forintot tartanak készpénzben1. Ez az ország éves GDP-jének jelentős hányadát kitevő összeg2 azonban a fiókok mélyén pihenve nem termel hasznot, sőt: a Lightyear elemzése rámutat, hogy aki 2021 óta nem lépett, annak a “matracban” tartott pénze mára reálértéken közel a felét éri.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH friss, 2025-ös évet összegző adatai kijózanítóak. Bár az éves átlagos infláció 2025-ben 4,4%-ra csökkent (a 2023-as rekorder 17,6% után)3, ez még mindig azt jelenti, hogy a fiókban tartott pénz vásárlóereje folyamatosan olvad.

„Ha valaki 2021 elején eltett 1 millió forintot a “matracba” nehezebb időkre, az ma már - a halmozott inflációt figyelembe véve - alig ér többet 600 ezer forintnál reálértéken. Ez olyan, mintha a megtakarításunk harmadát egyszerűen kidobtuk volna az ablakon” - hívja fel a figyelmet a Lightyear elemzése. Ez a jelenség különösen az idősebb generációt érinti érzékenyen, akiknél a készpénzbe vetett bizalom történelmileg erősebb, ám ők azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak megtakarításaik elértéktelenedését.

Andres Kitter, a Lightyear vezérigazgatója szerint a probléma nem a megtakarítási szándék hiánya, hanem az eszközök ismeretének hiánya: „Magyarországon hatalmas igény van a biztonságra, amit sokan tévesen a fizikai készpénzzel azonosítanak. Pedig a modern pénzügyi világban a legnagyobb kockázatot éppen a kockázatkerülés jelenti: a 0%-os kamatozás. A Lightyearnél azt látjuk, hogy a magyar felhasználók egyre tudatosabbak: keresik azokat a lehetőségeket, ahol a pénzük nem lekötve, mégis kamatozva, akár dollárban vagy euróban védve van a hazai inflációs hatásoktól. A pénznek dolgoznia kell, nem aludnia.”

A szemléletváltás elkerülhetetlen

A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan úgy vélik, a befektetés csak a gazdagok kiváltsága, vagy komoly szakértelmet igényel. Balogh Petya, angyalbefektető és a Cápák között cápája, aki maga is a pénzügyi tudatosság szószólója, határozottan fogalmaz a készpénztartással kapcsolatban:

„A matracpénz nem biztonsági tartalék, hanem egy lyukas vödör. Sokan félnek a tőzsdétől vagy a bankoktól, de az inflációtól nem rettegnek eléggé, pedig az az egyetlen biztos veszteség. Nem kell tőzsdecápának lenni ahhoz, hogy ezt elkerüljük. Ma már pár kattintással, alacsony költségek mellett el lehet érni, hogy a pénzünk megőrizze az értékét. Aki ma nem fektet be, az nem óvatos, hanem felelőtlen a saját jövőjével szemben.”

Mi a megoldás 2026-ban?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a legrosszabb stratégia a semmittevés. A 2026-os évben a reálkamatok visszatérésével (amikor a banki vagy befektetési kamatok meghaladják az inflációt) újra van lehetőség érdemi gyarapodásra. Legyen szó állampapírról, alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökről vagy a Lightyearhez hasonló platformok által kínált, le nem kötött tőkére fizetett kamatokról - a lényeg, hogy a tőke mozgásban legyen.