Pár év alatt több mint duplájára nőhet az adatközpontok áramigénye, elsősorban a mesterséges intelligencia gyors térhódítása miatt. Az MI energiaéhsége és környezeti hatásai fenntarthatósági szempontból komoly kihívást jelentenek, azonban segítségével javítható az energiahatékonyság, csökkenhet a selejt mennyisége és a megújuló energiaforrások gyorsabban integrálhatók a hálózatba.
A generatív MI-re épülő alkalmazások használata napjainkra általánossá vált a munkahelyeken és a hétköznapokban. Ugyanakkor abba nagyon kevesen gondolnak bele, hogy amikor elkezdjük faggatni a ChatGPT-t, vagy éppen unalmunkban adunk neki olyan feladatokat, amelyeknek később semmilyen hasznát nem látjuk, annak milyen hatása van a bolygónkra.
Még több áram
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) még 2024-ben készített egy tanulmányt, amiben arról írtak, hogy egy ChatGPT-lekérdezés áramigénye nagyjából tízszer akkora, mint egy átlagos Google-keresésé. Persze azóta a Google is beépítette a saját MI-jét a keresőjébe, vagyis valószínűleg csökkent a különbség.
Azonban így is mellbevágó, hogy mekkora ugrást jelent, legalábbis az energia szintjén, hogy elkezdtük tömegesen használni a mesterséges intelligenciát. Az IEA The Energy and AI report című 2025-ös beszámolójában arról írt, hogy csak az adatközpontok áramfogyasztása 415 terawattóra (TWh) volt 2024-ben, ami a teljes globális áramigény 1,5 százaléka. Összehasonlításként, Magyarország éves bruttó villamosenergia-felhasználása 2025-ben 48,4 TWh volt. Az IEA várakozásai szerint pedig a következő években rendkívül gyors növekedés várható az adatközpontok áramigényében, ami 2030-ra elérheti a 945 TWh-t.
Hogy mi köze az adatközpontoknak ahhoz, hogy valaki ChatGPT-t használ? Nos, a mesterséges intelligencia betanításához, valamint az arra épülő alkalmazások futtatásához egyaránt óriási számítási kapacitásra van szükség, amit az egyre nagyobbá váló adatközpontok biztosítanak. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb technológiai cégei – a Meta, a Google anyavállalata, az Alphabet, a Microsoft, az Apple, az Amazon – folyamatosan építik az újakat, illetve fejlesztik a már meglévő adatközpontjaikat.
Az MI villámgyors térhódítása miatt ugyanis minden korábbinál nagyobb az igény az ezekben a létesítményekben rejlő számítási kapacitásra. Természetesen az adatközpontok nemcsak a mesterséges intelligencia igényeit szolgálják ki, de egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a kapacitásukból ez a technológia, és bár a becslések jelentősen szórnak, idén már az energiafelhasználásuk 20 és 50 százalék közötti részét teheti ki az MI kiszolgálása.
Megmentő is lehet
Bár az MI egyértelműen komoly hatással van a környezetünkre, az is megtörténhet, hogy az az eszköz lesz, amivel a jelenleginél sokkal hatékonyabban tudunk majd küzdeni a klímaváltozás ellen. Az energiaiparban a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb felhasználási területe az okoshálózatok működtetése lehet. Az algoritmusok valós időben elemzik a fogyasztási és termelési adatokat, előre jelzik a keresletet és segítenek kiegyensúlyozni az energiaellátást, különösen a megújuló energiaforrások ingadozó termelése mellett. Ezekkel a lépésekkel pedig lényegesen növelhető az energiahatékonyság. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is támogatja az MI-alapú megoldásokat az energiahálózatok optimalizálására és a megújulók integrációjára.
Az épületek energiahatékonyságának a javítása szintén jelentős terület. MI-vezérelt rendszerek figyelik az időjárást, a használati szokásokat és a jelenlétet, majd automatikusan szabályozzák a fűtést, a hűtést, a világítást és a szellőzést. Becslések szerint ezekkel a megoldásokkal 10–30 százalékos energiamegtakarítást is lehetséges, különösen irodaházakban és nagyobb létesítményekben.
Kalocsai Zoltán
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
