Bizalmi alapon egységes a nagyvállalati szektor

A K&H nagyvállalati növekedési index az előző negyedévhez képest stabil és nem mutat változást: továbbra is -3 ponton áll. A tavalyi év közepén tapasztalt felfelé ívelő tendencia folytatása most várat magára, de az index belső egyensúlyában változások következtek be. A makrogazdasági alindex -14 ponton áll - ez azt jelzi, hogy az eddigi negyedévekben mért javulás stabilizálódni látszik. A vállalati alindex 1 pontra erősödött, így a negyedik negyedévhez viszonyítva nem szignifikáns, de pozitív irányú elmozdulást tükröz.

A K&H nagyvállalati növekedési index előző negyedévhez képest nem mutat érdemi elmozdulást: az előző negyedévhez hasonlóan most is -3 ponton áll. Bár a tavalyi év közepétől mért felfelé ívelő tendencia folytatása most várat magára, a stagnálás egyfajta egészséges kivárást feltételez a vállalatvezetők részéről. A makrogazdasági alindex jelenleg -14 ponton áll; a mutató kismértékű mérséklődése nem visszaesést jelent, hanem azt jelzi, hogy az elmúlt negyedévek javulása stabilizációs szakaszba lépett. Ezzel párhuzamosan a mikrogazdasági tényezőket magába foglaló vállalati alindex 1 pontra erősödött, ami 2025 negyedik negyedévéhez viszonyítva ugyan apró, de határozottan pozitív irányú elmozdulást tükröz. A gazdasági környezet dinamikus mozgása nem törte meg a döntéshozók bizalmát, így az éves várakozások összképe érdemben nem változott: a jelenlegi várakozási szint tartja a tavalyi év végén elért pozícióját.

„Bár a főindex jelenleg stagnálást mutatást mutat, a vállalati alindex kismértékű javulása azt sugallja, hogy a döntéshozók a korábbi növekedési szakasz után most a belső folyamatok optimalizálására és a hatékonyságra fókuszálnak, miközben legjobb tudásuk szerint igyekeznek a jelenlegi nemzetközi gazdasági környezet kihívásaihoz alkalmazkodni. Ez az időszak segítheti a tudatos felkészülést, ami megalapozhatja a jövőbeni fenntartható fejlődést” – kommentálta az adatokat Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

A kutatás az éves árbevétel alapján három szegmensre tagolja a nagyvállalatokat: a 2-4 milliárd forint közötti, a 4-10 milliárd forint közötti, valamint a 10 milliárd forint feletti kategóriákra. A jelenlegi kép azt mutatja, hogy a várakozások cégmérettől függetlenek: a legnagyobbaké -4 ponton, a másik két kategóriába sorolt vállalatoké pedig -3 ponton állnak – mindegyik érték minimális korrekcióval stagnál. Ez a szektorszintű egyetértés is azt igazolja, hogy a piaci szereplők – mérettől függetlenül – hasonlóan ítélik meg a gazdasági környezetet. A várakozások együttállása egyfajta közös egyensúlyi állapotot is mutat, ami stabil kiindulópontként szolgálhat a következő időszak tervezéséhez.

A szektorok és régiók közötti különbségek is elmosódtak a következő egy év elvárásait nézve: az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatói szektor szereplői hasonlóan terveznek – földrajzi elhelyezkedéstől szinte függetlenül. Az ágazatokon átívelő egyetértés is bizakodásra adhat okot a jövőbeni lehetőségeket illetően.