A Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) 2026-ban ismét átfogó felmérést készített a hazai rendezvényágazat helyzetéről, a vállalkozások 2025. évi teljesítményéről, valamint a 2026-os várakozásokról. A kutatás eredményei szerint a magyar rendezvénypiac növekedési pályán maradt (a növekedést tapasztaló cégek aránya több mint háromszorosa volt a csökkenést jelzők arányánál), miközben a vállalkozásoknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a költségnövekedéshez, a technológiai átalakuláshoz és az erősödő fenntarthatósági elvárásokhoz.
A rendezvényszektor szereplői szerint a piac működését leginkább a megrendelői költségvetések szűkülése (72,73%), a költségnövekedés (66,23%) és a nemzetközi gazdasági, geopolitikai bizonytalanságok (57,14%) befolyásolják.
A válaszadó vállalkozások 57,32%-a növekedésről számolt be rendezvényüzletágában 2025-ben, míg árbevétel-növekedést közel 60%-uk ért el. A cégek összesen több mint 11 ezer rendezvény megvalósításáról adtak számot, és a vállalkozások fele több eseményt bonyolított le, mint az előző évben. Az eredmények arra utalnak, hogy a piac bővülését elsősorban a rendezvények számának növekedése hajtotta, miközben az események átlagos mérete jellemzően stabil maradt.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a növekedés jelentős költségnyomás mellett valósult meg. A válaszadó vállalkozások 100%-a költségnövekedést tapasztalt 2025-ben, és közel kétharmaduk legalább 10%-os költségemelkedésről számolt be. A többletköltségeket teljes mértékben mindössze a vállalkozások 6,25%-a tudta érvényesíteni megrendelői felé. Ezzel összhangban, a megrendelői döntésekben továbbra is az ár bizonyult a legfontosabb szempontnak. A versenyképesség fenntartása ezért egyre inkább a működési hatékonyság növelésén, az innováción és az erőforrások tudatos felhasználásán múlik. A piac egyik legnagyobb kihívása tehát továbbra is az, hogy miként lehet fenntartani a szolgáltatási színvonalat és a fejlesztéseket olyan környezetben, ahol a költségek gyorsabban emelkednek, mint amilyen mértékben azok érvényesíthetők az árakban.
A válaszadó vállalkozások 54,55%-ánál a megrendelés legfeljebb három hónappal a rendezvény előtt érkezik, míg 77,93%-uk legfeljebb hat hónapos előkészítési idővel dolgozik. A rövidülő előkészítési időt a válaszadók 48,05%-a a rendezvényszakma egyik legfontosabb kihívásának tartja.
A munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor összességében stabilnak tekinthető. A cégek közel kétharmadánál az állandó munkavállalói létszám nem változott, miközben a fluktuáció és a munkaerőhiány is mérsékelt szinten maradt. A növekvő munkaerőigényt a vállalkozások elsősorban rugalmas foglalkoztatási formákkal, szabadúszók, alkalmi munkavállalók és gyakornokok bevonásával kezelték. A válaszadó vállalkozások több mint 96%-a alkalmaz valamilyen tudatos eszközt a munkavállalók megtartására és motiválására.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors térnyerésének megerősítése. A válaszadók 84,42%-a már használja, teszteli vagy alkalmanként alkalmazza az AI eszközeit, míg a vállalkozások közel fele rendszeresen használ vagy aktívan tesztel ilyen megoldásokat. Az AI alkalmazásának legfontosabb területei az adminisztráció, a marketing és kommunikáció, valamint a kreatív tartalomfejlesztés. Az eredmények azt mutatják, hogy a technológiai innováció jelenleg gyorsabban terjed a szolgáltatói oldalon, mint amilyen ütemben azt a megrendelők elvárják.
A fenntarthatóság szerepe szintén egyértelműen erősödik a hazai rendezvényágazatban. A válaszadók 43,24%-a érzékeli a megrendelői fenntarthatósági elvárások erősödését, miközben a vállalkozások 98,65%-a már alkalmaz valamilyen fenntarthatósági gyakorlatot működése során. A legelterjedtebb intézkedések közé a szelektív hulladékgyűjtés, a papírfelhasználást csökkentő digitális megoldások és az ételpazarlás minimalizálása tartozik. A kutatás ugyanakkor azt is jelzi, hogy a szektor jelenleg a tudásépítés és felkészülés szakaszában jár. A válaszadók közel 80%-a hasznosnak tartja a MaReSz fenntarthatósági szabályozásokkal, ESG-szemlélettel és szabványokkal kapcsolatos szakmai útmutatását, miközben a GSTC MICE Szabvány ismertsége és az iránta mutatkozó érdeklődés együttesen már meghaladja a 62%-ot. Miközben a válaszadók több mint 82%-a jelenleg nem rendelkezik fenntarthatósági tanúsítvánnyal, 54%-uk a következő két évben tervezi valamely releváns tanúsítvány megszerzését. Ezzel összhangban, a válaszadók több mint háromnegyede nyitott a GSTC MICE Szabványon alapuló nemzetközi fenntarthatósági tanúsítás megszerzésére vagy annak megismerésére. A MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési útmutatója már a megjelenését követő néhány hónapban is jelentős szakmai ismertséget ért el, és a válaszadók több mint fele már csatlakozott vagy tervezi a csatlakozást a MaReSz Fenntarthatósági Kódexéhez.
A 2026-os kilátások összességében kedvezőek. A válaszadók 83,79%-a legalább a 2025-ös rendezvényvolumen fenntartására vagy növekedésére számít. A növekedést váró vállalkozások aránya kétszerese a csökkenést prognosztizálókénak, ami arra utal, hogy a rendezvényszektor szereplői óvatos optimizmussal tekintenek a következő időszak elé.
A kutatás eredményei alapján a hazai rendezvényágazat jelenleg egy olyan fejlődési szakaszban van, amelyet egyszerre jellemez a stabil piaci teljesítmény, a technológiai megújulás és a fenntarthatósági szemlélet erősödése. A következő évek versenyképességének kulcsa várhatóan a hatékonyságnövelés, az innováció, a munkaerő megtartása és a fenntarthatósági szempontok tudatos integrálása lesz.
