A magyar médiarendszer kockázati szintjét 75%-os, „high risk”, vagyis „magas kockázat” kategóriába sorolta a Centre for Media Pluralism and Media Freedom (CMPF, European University Institute) legfrissebb Media Pluralism Monitor 2026 jelentése. Az elemzésből kiderül az is, hogy a hírek iránti bizalom nálunk a legalacsonyabb Európában.
A jelentés szerint 2026 elejéig a médiapluralizmus és a sajtószabadság továbbra is erős nyomás alatt állt, a korábbi évek demokratikus visszalépésére épülő, „hibrid rezsimként” jellemzett politikai környezetben. A 2026. áprilisi választáson a Tisza párt kétharmados parlamenti többséget szerzett, ami – a szerzők szerint – lehetőséget adhat a jogállamiság, ezen belül a médiapluralizmus és a sajtószabadság intézményi garanciáinak újraépítésére, ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza, hogy a publikálás idejére már bekövetkezhettek lényeges változások – írja a CMPF jelentését bemutató összegzésében a Magyar Lapkiadók Egyesülete.
A magyar médiapiac továbbra is erősen átpolitizált, a jelentés következetesen megkülönböztet „kormánybarát” és „független” médiumokat, és kiemeli, hogy a bizalom a hírek iránt – 22%-os értékkel – a legalacsonyabb Európában.
A CMPF négy fő területen vizsgálja a médiapluralizmus kockázatait, Magyarország esetében az alábbi eredményekkel:
- Alapvető védelem (Fundamental Protection): 69% – magas kockázat.
- Piaci pluralizmus (Market Plurality): 85% – kiemelten magas kockázat.
- Politikai függetlenség (Political Independence): 80% – magas kockázat.
- Társadalmi befogadás (Social Inclusiveness): 66% – közepesen magas kockázat.
Ezek az értékek azt jelzik, hogy a kockázatok nemcsak a szabályozási környezetben, hanem a piac szerkezetében és a tartalomszolgáltatásban is rendszerszintűek.
Jogállami és szabadságjogi aggályok
Az „Alapvető védelem” fejezet kiemeli a kulcsintézmények politikai kontrollját és a jogorvoslati rendszerek – ügyészség, Alkotmánybíróság – függetlenségi hiányosságait. A jelentés szerint rendszerszintű jogsértések érik a véleménynyilvánítás szabadságát, az aktivisták, akadémikusok és jogvédők körében, az egyetemek autonómiája csökkent, és hiányzik az uniós anti-SLAPP irányelv végrehajtása, illetve bármilyen hazai anti-SLAPP szabályozás.
A sajtó szempontjából különösen problémásnak tartják az adatigénylések korlátait, a kért adatokért fizetni kell, anonim igénylésre nincs lehetőség, és a döntéshozatalra hivatkozva akár korlátlan ideig titokban tartható információ. A jelentés az adat-hozzáférés nehézségei mellett a megfigyelés és lehallgatás (például újságírók és forrásaik közötti beszélgetések) továbbélő kockázataira is rámutat.
Koncentráció és átláthatatlanság
A „Piaci pluralizmus” fejezetben Magyarország 85%-os kockázati pontszámot kapott, a média tulajdonosi koncentrációja, az átláthatatlan tulajdonosi láncok és az állami befolyás összefonódása miatt. A jelentés szerint a tulajdonosi átláthatóság korlátozott, a tényleges végső haszonhúzók gyakran nem azonosíthatók, az Európai Média Szabadság Törvény (EMFA) végrehajtása pedig nem kezdődött meg.
A CMPF kiemeli, hogy a hazai piacon nincs átlátható, célzott állami támogatási program a hírmédia számára, miközben a kereskedelmi befolyás gyakran politikai befolyással esik egybe, különösen az állami hirdetések, adókedvezmények, stratégiai megállapodások és a szabályozási környezet változtatásai révén. A platformszereplők (nagy tech cégek) médiával kapcsolatos megállapodásai, illetve a platformok versenytorzító hatása sem szabályozott érdemben.
Médiakapcsolatok és állami befolyás
A „Politikai függetlenség” területén a jelentés továbbra is kiterjedt kormányzati befolyásról számol be a magántulajdonú és a közszolgálati médiumok felett. A 2025-ös év egyik legjelentősebb piaci fejleménye a Ringier magyar portfóliója nagy részének értékesítése volt az Indamédiának.
A CMPF szerint két jelentős, független hírportál – Telex és a 24.hu kiadójához köthető Central Mediacsoport – komoly politikai nyomás alá került, beleértve a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatait és büntetőeljárásokat. A politikai hirdetések elrejtése, az önszabályozó eszközök gyengesége, a közszolgálati média kinevezési mechanizmusainak függetlenségi hiánya és az állami reklámok torz elosztása mind a magas kockázati értéket erősítik.
Hozzáférés és reprezentáció
A „Társadalmi befogadás” fejezet közepesen magas kockázatról számol be, külön kiemelve a fogyatékossággal élők számára elérhető médiaszolgáltatások hiányosságait, valamint a nemzetiségi és kisebbségi csoportok gyakran sztereotip ábrázolását. A jelentés szerint az önálló, független helyi sajtó gyakorlatilag nem létezik, mivel a helyi média túlnyomó része politikai érdekek kontrollja alá került.
A nők alulreprezentáltak és sztereotip módon jelennek meg, a médiaműveltségi (media literacy) kezdeményezések finanszírozása pedig nem fenntartható, stratégia és célzott támogatás hiányában.
Határon túli magyar nyelvű média
A jelentés kiemeli, hogy a magyar nyelvű médiatér nem áll meg az ország határainál: a közszolgálati média kifejezett feladatának tekinti a Kárpát-medence magyar közösségeiről szóló tudósítást. Ugyanakkor a vizsgálat szerint a magyar kormány jelentős részt szerzett a határon túli magyar nyelvű médiában Romániában, Szerbiában és Szlovéniában, ami kiterjeszti a politikai befolyás kockázatait a teljes nyelvi médiatérre.
