Kiderült, ki lesz a közmédia átmeneti vezetője

Ma tárgyalt az Országgyűlés művelődési bizottsága a közmédia átmeneti vezetőjének személyéről. A Tisza képviselői a kormány által jelölt Horváth P. Andrást megválasztották a Duna Médiaszolgáltató Zrt. és az MTVA átmeneti vezérigazgatójának július 26-ig.

A pozícióra a kormány mellett a Mi Hazánk is állított jelöltet, Virághalmy Sarolta személyében - írja beszámolójában a 24.hu. Mivel a bizottságban a Tisza képviselőinek kétharmados többsége van, nem volt kérdéses, hogy a kormány jelöltje lesz majd a befutó. A Fidesz nem állított jelöltet. Horváth P. András ügyvéd, saját ügyvédi irodát vezet, viszont közvetlen közmédiás tapasztalattal nem rendelkezik.

A független közmédia megteremtéséhez vezető lépések között távozott az MTVA vezérigazgatója, Papp Dániel és a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Altorjai Anita. A megüresedett pozíciók betöltésére volt szükség átmeneti megoldásra, ezért nevezték ki Horváth P. Andrást.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jelentette be egy Facebookon közzétett videóban a múlt héten jelentette be, hogy a közmédia átalakításának folyamatába bárki bekapcsolódhat, amint az átmeneti vezetés átveszi az irányítást, megindítják a társadalmi párbeszédet.

Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a médiatörvény módosítását. A jogszabály szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az így létrejövő társaság neve Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. lesz, ez a szervezet viszi tovább a rádiós, televíziós, audiovizuális, digitális és műsorgyártási közszolgálati feladatokat.

Visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága, megalakul a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely külön költségvetési bontással működik majd, és feladata lesz hírek, írott és videós tudósítások, fényképek, háttéranyagok, grafikák és dokumentációs adatok szolgáltatása a hazai és külföldi eseményekről.

A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja az új közszolgálati médiacégek felett. A testület kilenc tagból áll majd: hat tagot a parlamenti képviselőcsoportok - fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki frakciók - jelölnek hármat pedig médiaszakmai szervezetek. Előbbieket 4 évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig terjedő időtartamra, utóbbiakat két évre választják meg. A testület tagja nem lehet olyan személy, aki az előző öt évben párttisztséget viselt, pártdelegált volt, vagy más pártpolitikai tevékenységet folytatott. A testület feladata, hogy megválassza a vezérigazgatókat, döntsön a felügyelőbizottságokról, könyvvizsgálókról, ellenőrizze a gazdálkodást, jóváhagyja a nagyobb szerződéseket, és évente rendeljen független szakértői tartalmi auditot a tevékenység értékelésére. A testület tevékenységét a költségvetési szervként működő Független Közmédia Testület Irodája segíti.

A jelenlegi MTVA helyett létrejön a Sajtóalap, amely nem a közmédia működtetését, hanem a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok és „az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek” támogatását szolgálja.

A jogszabály héttagúvá alakítja át a jelenleg öttagú Médiatanácsot: három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek, a Médiatanács elnökének a tisztsége pedig pályázat útján lesz betölthető. A képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, az elnök megbízatása öt évre szól.