
A fesztiváloknak ma már nemcsak egymással, hanem számos más szórakozási lehetőséggel is versenyezniük kell a közönség figyelméért és pénztárcájáért. Az emberek nem költenek kevesebbet szórakozásra, inkább jobban megválogatják, mely eseményekre váltanak jegyet. Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál alapító tulajdonosával beszélgettünk.
– Miért döntöttél úgy, hogy visszaveszed a Szigetet?
– Mert úgy éreztem, nincs más választásom, hiszen az én kezembe adták a döntést, világossá tették számomra, hogy csak akkor maradhat meg a fesztivál, ha visszavásárolom a szervezőcéget. Mivel a „gyerekemről” volt szó, nem tudtam kívülállóként nézni az eseményeket. Nem üzleti lehetőséget láttam benne, hanem azt éreztem: ha van esélyem segíteni a Szigeten, akkor meg kell próbálnom.
– Miben más most a fesztiválpiac, mint amikor kiszálltál a Szigetből?
– Sokkal nehezebb ma a helyzet. A Covid előtt még dübörgött a piac, most sokkal nagyobb a verseny a látogatók kegyeiért: a szórakozási szokások is változtak, és az elvárások is sok mindenben magasabbak lettek. Emellett a digitális kommunikáció és a közösségi média szerepe is felértékelődött. A szervezői oldalról nézve a kihívások megnőttek. Az elmúlt években számottevően emelkedtek a fellépői gázsik, a technikai és infrastruktúraköltségek, valamint a munkaerő ára, miközben a nemzetközi verseny egyre erősebb. A fesztiváloknak ma már nemcsak egymással, hanem számos más szórakozási lehetőséggel is versenyezniük kell a közönség figyelméért és pénztárcájáért, ugyanakkor a lényeg nem változott: a siker kulcsa továbbra is az, hogy olyan egyedi és emlékezetes élményt kínáljunk, ami miatt a látogatók évről évre visszatérnek. A fesztiválok világa sokat fejlődött, de én hiszem, hogy az emberek igénye a közös élményekre és a személyes kapcsolódásra ugyanolyan erős maradt, mint korábban.
– Hogy álltok az előkészületekkel?
– Bár három hónapos késéssel tudtunk csak belevágni az idei fesztivál szervezésébe, úgy látom, hogy nagyjából sikerült behozni a lemaradást, és minden a megfelelő ütemben halad.
– Milyen változásokat látsz a közönség szórakozási szokásaiban?
– Ma sokkal tudatosabban választanak a szórakozási lehetőségek közül, és a digitális világ miatt óriási lett a verseny a figyelemért. A mai fiatalok egyedi, jól dokumentálható és az online közösségükkel is megosztható élményeket keresnek. A másik fontos változás, hogy jóval egészségtudatosabban élnek, fogyasztanak és gondolkoznak, a „well-being” számukra a kulcsszó, ezért a mai rendezvényeknek egyensúlyt kell kínálnia a pörgés, a bulizás fáradalmai és a feltöltődés, a nyugodt kikapcsolódás között. Abban is érezhetően tudatosabb a Z generáció, hogy mire mennyit hajlandó költeni és mit vár el a pénzéért.
– A jegyeladások során mennyire érződik az árérzékenység?
– A közönség ma sokkal inkább mérlegeli, mire mennyit költ, ugyanakkor nekünk elsősorban azt kell megmutatnunk, hogy a Szigetnek mennyire jó az ár-érték aránya. Az emberek nem feltétlenül kevesebbet költenek szórakozásra, inkább jobban megválogatják, hogy mely eseményekre váltanak jegyet. Nekünk ebben a környezetben kell egy minél vonzóbb ajánlatot adnunk a látogatóinknak. A mi napijegyáraink nagyjából egy szinten vannak egy nemzetközi sztár arénás szólókoncertjének áraival. Miközben nálunk ugyanazért a pénzért nemcsak egy másfél órás előadást kap a látogató, hanem sztárkoncertből napi többet is megnézhet, ezenfelül színes és élménydús kínálat várja több mint 50 helyszínen. A diákoknak pedig az idén bevezettünk egy félárú bérletkonstrukciót, ami azt jelenti, hogy ezzel nem egészen 16 ezer forintba kerül egy nap a Szigeten, ami rendkívül kedvezményes ajánlat.
– Ma melyik a legnagyobb bevételi forrás, a jegyeladás, a szponzoráció vagy a vendéglátás?– Magasan a jegybevétel vezet, ami a Sziget esetén nagy rizikó, hiszen a vásárlási szándékot nem csupán a rendezvény vonzereje befolyásolja, hanem nagyban függ az olyan tényezőktől is, mint az általános gazdasági helyzet vagy akár az időjárás.
Összességében a fesztivál kiadásainak mintegy 75-80 százalékát a jegybevételnek kellene fedeznie, a vendéglátásból körülbelül 12 százalék érkezik, a szponzori bevételek pedig 12-13 százalékot tesznek ki.
– Mennyire változtak a szponzorok elvárásai?
– Jóval összetettebbek lettek: már nem elég a jól láthatóság, a partnerek márkákhoz kötődő élményt, célzott elérést és mérhető eredményeket várnak. A fesztivál így a hagyományos reklámmegjelenés helyett egyre inkább komplex marketingplatformmá vált.
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Média legfrissebb lapszámában olvasható.







