Vitorlás márkaérték és a generációs mítoszok lebontása

A Business Lounge július 29-ei adása két izgalmas, mégis eltérő területet járt körbe: elsőként a Kékszalag vitorlásverseny gazdasági és márkaszerepét vizsgálták meg, majd a napjainkban oly népszerű, de tudományosan ingatag lábakon álló generációs elméleteket vetették kritikai elemzés alá.

A műsor első felében Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára beszélt az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjról, amely Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő versenye. A Kékszalag mára nem csupán sportesemény, hanem egy rendkívül erős, önálló brand, jelentős szponzorációs háttérrel. A főtitkár kiemelte, hogy a versenynek komoly turisztikai és gazdasági hatása van: egy korábbi mérés szerint mintegy 24-25 ezer vendégéjszakát generál, a helyi kosárérték pedig a két-háromszorosára nő az esemény idején.

Az idei verseny különleges kihívások elé állította a szervezőket az alacsony vízállás miatt. A biztonság és a hajók épsége érdekében a keszthelyi bóját 1200 méterrel keletebbre kellett hozni, hogy a nagyobb merülésű patinás hajók – mint a Nemere II. vagy a Sirocco – is biztonsággal megkerülhessék azt, elkerülve az iszapba ragadást.

A verseny mára digitálisan is rendkívül erős; a tavalyi online közvetítés 130 ezer elérést produkált, idén pedig onboard kamerákkal és fejlett nyomkövető rendszerrel teszik még élvezhetőbbé a futamot a nézők számára. Holczhauser hangsúlyozta, hogy a Kékszalag a vitorlázás „maratonja”, ahol az abszolút győzelemre hajtó profik mellett a családi és baráti csapatok is ünnepelhetnek.

A műsor második részében Mészáros József, a Cognative piackutató ügyvezető igazgatója a generációs elméleteket (Boomer, X, Y, Z, Alfa) övező tévhiteket oszlatta el. Véleménye szerint ezek a kategóriák inkább „horoszkópszerű” hiedelmek, mintsem tudományosan megalapozott tények. Kifejtette, hogy pusztán a születési év alapján nem lehet egységes tulajdonságokat ráhúzni az emberekre, hiszen a szocializáció, a környezeti hatások és a szocioökonómiai státusz sokkal erősebb meghatározó tényezők.

A szakértő szerint egy egész „generációs iparág” épült ki ezekre a leegyszerűsítő címkékre, amelyek dollármilliárdos hasznot hajtanak a könyvkiadóknak és HR-tréningeknek, miközben elfedik a valódi társadalmi komplexitást. Mészáros József a generációs skatulyák helyett a „life stage” (életszakasz) alapú megközelítést, valamint a Big Five személyiségmodellt javasolja a vállalatvezetőknek. Ezek segítségével sokkal pontosabb és igazabb képet kaphatnak a munkatársaik motivációiról és igényeiről, mint a mesterségesen létrehozott generációs kategóriákkal.