A kiberbiztonságot, az egészségügyet, a közlekedést és az energetikát is jelentősen átalakíthatja a kvantumtechnológia az évtized végére, ezért a hazai szereplőknek már most meg kell kezdeni az erre való felkészülést – hangzott el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szakmai tudásának elmélyítését, a technológia jobb megismerését célzó, a Hatóság munkatársainak tartott kvantumkommunikációs konferenciáján. A szakemberek szerint a fejlődés nemcsak új lehetőségeket, hanem komoly biztonsági és szabályozási kihívásokat is jelent. Ennek megfelelően a szakmai eseményen áttekintették az Európai Unió kvantumstratégiáját, és megvizsgálták a hazai szabályozás lehetőségeit is.
A konferencián a hazai és nemzetközi szakértők a kvantumtechnológia kommunikációs, adatbiztonsági, szabályozási, védelmi és űripari vonatkozásairól is értekeztek. Az eseményt dr. Vári Péter, az NMHH infokommunikációs erőforrásokért felelős főigazgató-helyettese nyitotta meg.
A kvantumkorszak tudományos alapjai és kihívásai
A kvantumtechnológiák három fő területét – a kvantumszámítástechnikát, kvantumkommunikációt és a kvantumérzékelést – a fejlesztési irányok mentén Kovács Dóra Borbála, az NMHH munkatársa tekintette át. Felhívta a figyelmet arra, hogy a klasszikus titkosítási eljárások veszélyben vannak, ezért szükség van a „kettős védelemre”, a posztkvantum-titkosítás és a kvantumkulcs-elosztás együttes alkalmazására. Peskó Zoltán, az IBM Quantum Ambassador program szakértője szerint pedig minél hamarabb meg kell kezdeni az átállást a jelenlegi, sebezhető kriptográfiai rendszerekről a kvantumbiztos megoldásokra. A szakértők kiemelték, hogy a sokak által emlegetett „Q-Day” – az az időpont, amikor elkészül az első olyan kvantumszámítógép, amely képes lesz feltörni a jelenleg széles körben alkalmazott, nyilvános kulcsú titkosításokat – időpontjának bizonytalansága nem indokolja a felkészülés hiányát. A szükséges biztonsági intézkedések megtételére rendelkezésre álló időablakot Q-Periodnak tekinthetjük.
Gerhátné dr. Udvary Eszter, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának nemzetközi dékánhelyettese hozzátette: Magyarországon is elkezdték az országos kvantumkommunikációs hálózat kiépítését.
Magyar fejlesztések és hálózatépítés
A hazai kutatások egyik kiemelkedő iránya a kvantumszenzorika és annak lehetséges ipari alkalmazásai. A kutatások a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban zajlanak, eredményeiket dr. Gali Ádám az MTA doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont koordinátora mutatta be.
A kvantumkulcs-szétosztásra alkalmas hálózat kiépítése európai uniós szintű kezdeményezés. Ennek hazai projektje a QCIHungary, amelynek keretében az idén kiépülő kvantumgerinchálózat és budapesti hálózat jelenlegi tesztüzemi tapasztalatairól Demeter Gábor számolt be. Előadásából kiderült, hogy a sikeres tesztek után a következő lépés a szomszédos országok hálózataival történő összeköttetés megvalósítása. Cél továbbá a közeljövőben felbocsátani szándékozott, kvantumkulcs-szétosztásra képes Eagle-1 műholdas rendszer kihasználásához szükséges földi vevőállomás telepítése is.
Babits Emil, a Telekom szakértője előadásában kitért a szolgáltatói szempontokra is a kvantumkulcs-szétosztásra alkalmas hálózatokkal kapcsolatban. A Magyar Telekom az elmúlt években több eszközzel végzett saját hálózatán teszteket. Máthé Dániel, a Netvisor Zrt. szakértője szerint az ilyen jellegű hálózatok megtervezése több olyan fizikai és mérnöki problémába ütközhet, amelyek megoldásához elengedhetetlen az előzetes, megalapozott tervezés. Ebben a feladatban segíthet az általuk fejlesztett hálózattervező szoftver.
Szabályozás, védelem és uniós stratégia
Dr. Maszlov Leon, az NMHH munkatársa a jogi kereteket vizsgálva kiemelte, hogy a kvantumkulcs-szétosztás – mint fizikai alapú megoldás – az elektronikus hírközlés körébe tartozik az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) alapján, míg a posztkvantum-titkosítás szabályozása pedig a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hatásköre. Uniós szinten a készülő European Quantum Act hoz majd átfogó iránymutatást. Az NMHH ágazati szakhatóságként felügyeli a digitális infrastruktúra és a világűr alágazatának alapvető szolgáltatásait, és a redundanciára, a fizikai védelemre, a folyamatos felügyeletre és a gyors helyreállításra épülő ellenálló képességet támogatja – tette hozzá Szendrei Mónika, a hatóság munkatársa. Andi Zoltán ezredes, a Honvéd Vezérkar képviselője beszámolt arról, hogy a védelmi szektorban is elindult a stratégiaalkotás, míg dr. Bartolits István, az NMHH munkatársa az EU 2030-as kvantumstratégiáját ismertette, hangsúlyozva az űrtechnológia nélkülözhetetlenségét a kontinenseken átnyúló biztonságos kulcscserében. Cristopher A. Vasko kiemelte, hogy az ESA ARTES programja támogatja a távközléshez kapcsolódó űrbéli innovációs fejlesztéseket – elősegítve ezzel a kvantumkommunikáció európai szintű megvalósulását.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a kvantumtechnológia már nem csupán laboratóriumi ígéret, hanem valós, működő – és egyre inkább piacképes technológia. A jövő biztonságos hírközlését a kvantumfizika törvényei, a folyamatosan fejlődő magyar infrastruktúra és a felkészült szabályozás együtt garantálhatják. Az NMHH célja, hogy a hazai kvantumökoszisztéma szereplőit – a kutatóhelyeket, az ipari szereplőket, a hatóságokat és a szolgáltatókat – összekapcsolva támogassa a technológiai szuverenitást és az európai kvantumbiztonsági törekvéseket.
