A nyári albérletszezon után szeptemberben ismét csökkenésnek indultak a lakbérek, a kínálat szűkülése azonban tovább szűkült, és kétéves mélypontra került – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szeptemberi adatai szerint országosan 0,2, Budapesten 0,1 százalékkal csökkentek a bérleti díjak augusztushoz képest. Egy év alatt ugyanakkor országosan 6, a fővárosban 5,3 százalékkal drágultak az albérletek.
„Az albérletárak szeptemberi csökkenése némi könnyebbséget jelenthet a lakáskeresőknek annak ellenére, hogy egyre kevesebb kiadó ingatlan közül választhatnak. Az országos kínálat október elejére kétéves mélypontra került, a megyeszékhelyeken pedig egy év alatt minden hatodik kiadó lakóingatlan eltűnt a választékból.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A jelenség hátterében az áll, hogy a bérleti díjak már korántsem nőnek olyan mértékben mint egy-két évvel ezelőtt, sőt! A lakásárak is jóval szerényebb tempóban emelkednek, ami folyamatosan rontja a befektetők hozamszintjét. A fentieknek köszönhetően a befektetési célú vásárlások száma mérséklődött a lakáspiacon, aminek eredményeként a kiadó lakások kínálata is csökkent.”
A KSH-ingatlan.com lakbérindex havi adatai a legtöbb térségben albérlet-árcsökkenést mutattak: Dél-Dunántúlon 3,7, Közép-Dunántúlon 2,2, Dél-Alföldön 1,4, Pest vármegyében 1 százalékkal mérséklődtek a lakbérek. Észak-Alföldön nem változtak az árak, emelkedés pedig csak Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon történt, 1,9, illetve 0,4 százalékkal.
Az egy évvel korábbi szinthez képest minden térségben magasabbak voltak a bérleti díjak. A legnagyobb, 8,8 százalékos drágulást Észak-Alföldön mérték, amelyet Észak-Magyarország és Dél-Alföld követett 7,5 és 6,9 százalékkal. A legkisebb, 3,5 százalékos éves emelkedés Nyugat-Dunántúlt jellemezte.
Két éve nem volt ilyen szűk a választék
Október elején országosan több mint 15 ezer kiadó lakás és ház szerepelt az ingatlan.com kínálatában. Ez szeptember elejéhez képest 5,3, tavaly október elejéhez viszonyítva pedig 11,9 százalékos csökkenés. Budapesten a választék meghaladja a 9 ezres szintet, ami 6,9 százalékkal marad el az augusztusi, 12 százalékkal pedig az egy évvel ezelőtti értéktől. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban még erőteljesebben szűkült a választék: a közel 4 ezer kiadó lakóingatlan havi összevetésben 8,7, éves szinten 16,6 százalékos visszaesést jelentett. A többi városban viszont kétezerre nőtt a hirdetések száma, ami szeptember elejéhez képest 7 százalékos bővülés, és lényegében megegyezik a tavaly október eleji kínálattal.
A kiadó lakások medián bérleti díja Budapesten október elején 260 ezer forint volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legdrágább városrész a II. és az V. kerület, ahol 350 ezer forint a középérték, a legolcsóbb kerületek közé a XX. és XXI. kerület tartozik 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal. A legdrágább megyeszékhely továbbra is Debrecen, ahol tavaly októberhez képest ugyan 10 ezer forinttal csökkent az albérletárak középértéke, de még mindig 220 ezer forint az átlagos bérleti díj. A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba és Szekszárd 120 ezer forintos mediánértékkel, de az albérletkeresőknek Miskolcon is csupán 130 ezer forintot kell átlagosan kifizetni havi bérleti díj formájában.
Enyhíthet a szűkösségen az állami bérlakásprogram
Balogh László szerint a bérleti díjak csökkenése kedvező folyamat a bérlők számára, de a kínálat szűkülése veszélyeket rejt. Hosszabb távon ugyanis a kevesebb kiadó lakás albérletár-emelkedéshez vezethet. Ebben az ellentmondásos helyzetben sokat segíthet az állami bérlakásprogram elindulása.
„A Wekerle-program keretében megépülő bérlakások célzottan tudnak kínálatot teremteni ott, ahol igény mutatkozik a bérleményekre, de a befektetői aktivitás csökkenése piaci alapon szűkítené a választékot. Az elmúlt években az eladó és a kiadó lakások árszintjének változása visszaigazolta, hogy az eladó és kiadó lakások megfizethetőségét a kínálat bővítésével lehet a leghatékonyabban biztosítani. Ez ugyanis versenyhelyzetet teremt az eladók és bérbeadók körében, aminek nyertesei a bérlők és lakásvásárlók lehetnek.” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.
