Így keresnek a hazai építőipari cégeknél

Az építőipari vállalkozásoknál 2026-ban fizetett bruttó átlagbérek alapján Magyarország a régió középmezőnyének felső részében helyezkedik el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elemzése szerint.

A szakszövetség felmérte a magyar vállalkozásoknál idén fizetett bruttó átlagbérek alakulását és mindezt összevetette a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), valamint Németország építőipari bérszintjeivel. A magyar építőipar bérszínvonala több munkakörben (például projektmenedzserek, építésvezetők esetében) meghaladja a szlovák szinteket, egyes kategóriákban, mint a cégvezetőknél, szakmunkásoknál megközelíti a lengyel és cseh béreket, ugyanakkor jelentősen elmarad a német építőiparban alkalmazott bérektől – írja az MTI az ÉVOSZ közlése alapján.

A vezetői munkakörökben a magyar átlagos személyi alapbér havonta 1 millió 696 ezer 430 forint (4585 euró), amely gyakorlatilag megegyezik a lengyel vezetői bérsáv alsó határával, ami havonta 4580 euró, ugyanakkor elmarad a német vezetői és projektvezetői kategóriákban jellemző havi 5878-7961 euró közötti bérektől.

A felsőfokú végzettségű termelésirányítók és építésvezetők magyar átlagos alapbére havonta 1,036 millió forint (2801 euró), míg Németországban az azonos szintű munkakörök bére havonta 4803-5340 euró, ami csaknem kétszeres jövedelmi szintet jelent.

A szakember-utánpótlás és a munkaerő-megtartás szempontjából különösen fontos szakmunkás kategóriában a magyar átlagos alapbér havonta 635 500 forint (1718 euró). Ez gyakorlatilag eléri a lengyel szakmunkásbérek alsó tartományát (1760 euró), ugyanakkor csupán 37-42 százalékát teszi ki a német szakmunkásbéreknek, amelyek értéke havonta 4118-4585 euró között mozog.

Ez a különbség pedig továbbra is jelentős munkaerő-vonzó tényező a nyugat-európai munkaerőpiac javára.

Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben a magyar betanított munkások átlagbére havonta 508 300 forint (1374 euró), a segédmunkásoké 439 710 forint (1188 euró). Ezek az értékek jellemzően kedvezőbbek a szlovák szinteknél, ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradnak a német építőipari kollektív szerződésekben meghatározott bérszintektől.

Összességében a magyar építőipari bértarifák regionális összehasonlításban mérsékelten versenyképesek, azonban a német bérekkel szembeni jelentős különbség továbbra is fennáll - állapította meg az ÉVOSZ.

A magyar építőipar legfontosabb versenyképességi kihívása továbbra is a képzett szakemberek megtartása, miközben a V4-régión belül Magyarország több bérkategóriában kedvezőbb pozíciót foglal el, mint Szlovákia és egyes munkakörökben megközelíti a lengyel bérszinteket.

Jelezték ugyanakkor, a tényleges kereseteket országonként eltérő bérelemek, adóterhelés, juttatási rendszerek befolyásolják.