A Magyar Telekom és a Ludwig Múzeum közös pályázatára a szervezők olyan mobiltelefonnal rögzített, 1–3 perc közötti hosszúságú videós alkotásokat vártak, amelyek új nézőpontból közelítik meg a Ludwig Múzeum gyűjteményét, a múzeum kiállításait, művészeit vagy a kortárs művészet által felvetett kérdéseket. Az eseményen három díjat osztottak ki, 1 050 000 forint összértékben.
A Ludwig Múzeum kortárs művészeti profiljának 30 éves jubileuma alkalmából, a Magyar Telekom támogatásával meghirdetett országos rövidfilmpályázatra 72 nevezés érkezett. A 18–35 év közötti fiatal alkotók által beküldött alkotások közül 66 került be az online közönségszavazásba, amely mintegy 4000 embert mozgatott meg. A közönség aktivitása a pályázat egyik fontos eredménye, hiszen a beküldött munkákon keresztül a nézőket is bevonták a kortárs művészetről szóló párbeszédbe.
„A pályázattal az volt a célunk, hogy a fiatalok ne csupán nézőként, hanem alkotóként is kapcsolatba kerüljenek a kortárs művészettel. A visszajelzések különösen biztatóak: a kérdőíves felmérésben szinte minden válaszadó arról számolt be, hogy a filmkészítés során új dolgokat fedezett fel, közelebb került a kortárs művészethez, vagy megerősödött korábbi érdeklődése. Számunkra ez a pályázat egyik legfontosabb eredménye. Azt mutatja, hogy a művészet megismerésének egyik legizgalmasabb útja maga az alkotás, és egy múzeum úgy is képes új közönséget megszólítani, hogy lehetőséget ad a fiataloknak saját gondolataik és nézőpontjuk megfogalmazására” – hangsúlyozta Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója
A filmekben az identitás, az önazonosság, a magány, a társadalmi egyenlőtlenségek, az emlékezet, a digitális világ és a jövő bizonytalansága egyaránt megjelent. A legnépszerűbb műfaj a kísérleti film volt, de animációk, videóesszék, dokumentarista és fikciós alkotások is születtek.
„A Pár perc kortárs pályázat fiatal alkotói megmutatták, milyen sokféleképpen értelmezhető a kortárs művészet, hogyan tehető a kultúra a saját generációjuk számára is vonzóvá. A Telekomnál hiszünk benne, hogy a kreativitás és a technológia találkozása izgalmas utakat nyithat meg – ezt a pályázók is bizonyították, akik egy mobiltelefon segítségével, igényes alkotásokban mutatták meg gondolataikat, érzelmeiket és látásmódjukat” – mondta Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs vezetője.
A nevezések mintegy kétharmada konkrét műalkotáshoz, kiállításhoz vagy művészeti előzményhez kapcsolódott, számos fiatal közvetlenül a Ludwig Múzeum kiállításaiból és gyűjteményéből merített inspirációt. A pályázók átlagéletkora mindössze 24 év volt, a nevezések közel fele pedig Budapesten kívülről érkezett. Érdekes adat, hogy annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia és a technológia több alkotás témájaként is megjelent, a nevezők 88 százaléka saját bevallása szerint nem használt mesterséges intelligenciát filmje elkészítéséhez.
A beérkezett alkotásokat egy öttagú szakmai zsűri értékelte, amelyben a film- és a kortárs művészeti szakma, valamint a pályázatot támogató Magyar Telekom képviselői egyaránt helyet kaptak.
A Magyar Telekom 600 000 forint értékű fődíját Heim Vilmos: Egy ünnep elpusztítása című filmje kapta. A háromperces kísérleti alkotásban egy titokzatos alak halad végig a nemzeti ünnep után elcsendesedett Budapesten, miközben megpróbál kitörölni emlékezetéből egy számára fontos személyt. A film az emlékezés, a felejtés és a személyes múlt kérdéseit járja körül.
„Heim Vilmos experimentális filmje zavarba ejtő profizmussal levitál Budapest felett. Közben intimen suttogó narrációjával, mintha csak egy Irvine Welsh monológot hallanánk, finoman, a hallójáratainkon keresztül az agyunkba kúszik, üzeneteivel, abszurd gondolataival. Képi megvalósítása magas művészi értékkel bír félúton az animáció és a játékfilm között” – emelte ki laudációjában Géczy Dávid filmrendező.
A 150 000 forintos jutalommal járó Next Generation díjat Fogarasi Kitti és Eszéky Ármin: Majd lépések című alkotása nyerte. A disztópikus rövidfilm egy autoriter rendszer világába vezeti a nézőt, és azt vizsgálja, hogyan válhatnak a jobb jövő érdekében végrehajtott cselekedetek önpusztítóvá. Az alkotás a hatalom, a manipuláció és az egyéni felelősség kérdéseit feszegeti.
„Egy szatirikus, a zsarnokságot kifigurázó szónoklat videoklipje, amely hétköznapi helyzetek és terek abszurd, szürreális átértelmezésével, valamint egyszerű, de hatásos fikciós villanások egymásnak ütköztetésével ad meglepően teljes körképet az elnyomás természetéről. Külön öröm, hogy az alkotók a Ludwig Múzeum egyik kiállított művét is felhasználták inspirációként, átgondoltan értelmezve azt" dicsérte az alkotást Deák Kristóf filmrendező.
A 300 000 forintos közönségdíjat Balázs Pál Tamás Nagyvárosi élet című filmje kapta, amely a szakmai zsűri tetszését is elnyerte. Balázs Pál Tamás nyers, tűpontos látlelete a mai Budapestről, annak eklektikusságáról, szinesztézikus ízlésficamáról, kaotikus és koszos, euro-balkáni mivoltáról. Budapest egy járókelő szemével, mely nyitva van a hétköznapi élet szürreális mozzanataira, elkapott pillanataira.
A Pár perc kortárs kezdeményezése az október 25-én megrendezett díjátadóval nem ér véget. A Ludwig Múzeum a Magyar Telekom támogatásával, a Magyar Filmszemlével együttműködésben folytatja a programot. A felek megállapodtak abban, hogy a pályázatra beérkezett filmek legjobbjaiból egy legalább 90 perces válogatás készül, amelyet a következő Magyar Filmszemle programjában, versenyen kívüli vetítés keretében mutatnak be. A különvetítés újabb bemutatkozási lehetőséget kínál a fiatal alkotóknak, akik filmjeiket már a Filmszemle közönségével is megoszthatják. Az esemény egyúttal alkalmat teremt arra, hogy az alkotók közösen ünnepeljék a pályázat sikerét. Az együttműködés célja, hogy a pályázaton született filmek a múzeum falain túl is eljussanak a közönséghez, és további lehetőségeket nyissanak meg a fiatal alkotók előtt. Egyúttal bátorítják az alkotókat, hogy filmjeiket nevezzék be a 46. Magyar Filmszemle megfelelő verseny kategóriájába.
