A kormány tegnap este benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvények tervezetét. A dokumentumban szerepel a reklámadó is, amivel kapcsolatban már korábban kiderült, hogy jövőre nem nulla százalék lesz az adókulcs. A törvénytervezet alapján sávos lesz ez az adónem és a legnagyobb reklámbevétellel rendelkezőknek fáj majd igazán. Korábbi bejelentés alapján nagyjából 14 milliárd forintnyi bevételre számít ebből az adóból a kormány.
A jövő évi adótörvények tervezetében szerepel a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 5. §-sának módosítása. Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék lesz jövőre. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 százalékos adót kell fizetni, míg az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 40 milliárd forintot meg nem haladó része után már 4,5 százalékot. Van egy ennél is nagyobb adókulcs, ez az adóalap 40 milliárd forintot meghaladó része után 7,5 százalék.
A tavalyi üzleti eredmények alapján a hazai médiavállalkozások közül nagyjából féltucat céget érinthet a 10 milliárd forint fölötti adóalap után fizetendő magasabb adó. Tavaly összesen 3 társaság számolt be 40 milliárd forintot meghaladó árbevételről, de fontos leszögezni, hogy ez az összesített árbevétel, amiben a reklámbevételek mellett egyéb tételek is szerepelnek.
A korábbi hírekben még 3,75 százalékos adókulcs szerepelt, úgy látszik, ezt végül nem alkalmazta a kormány. A Magyar Reklámszövetség és a társszakmai szövetségek egyöntetűen a reklámadó visszavezetése ellen foglaltak állást, mivel megítélésük szerint egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e. Az MRSZ korábbi közlése szerint a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
A Magyar Reklámszövetség és a társszakmai szövetségek felhívták a figyelmet a tervezett intézkedés lehetséges negatív nemzetgazdasági következményeire. A szervezet közlése szerint a reklámadó jelenleg érvényes 0%-os kulcsa egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót. Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat. A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése.
Az MRSZ korábbi tájékoztatásában kitért arra is, hogy nem látják biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40%-át adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat. Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e.
A Magyar Reklámszövetség több mint egy évtizede, kutatásokkal alátámasztva hívja fel a figyelmet arra, hogy a reklám nem pusztán egy gazdasági ágazat bevételi forrása, hanem a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője. Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. A reklám ösztönzi a fogyasztást, erősíti a piaci versenyt, támogatja az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremt.
Éppen ezért a reklámipar különadóztatása nem kizárólag a közvetlenül érintett vállalkozások problémája. A reklámköltségek emelkedése vagy a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
