Minden második magyar találkozott már kibercsalási kísérlettel, és az, hogy a csalók végül sikerrel járnak-e, a közhiedelemmel ellentétben független a kiszemelt áldozat iskolázottságától vagy életkorától. A CIB Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint az érintettek kétharmada felismerte és elhárította a próbálkozást.
A kibercsalási kísérlet ma már nem kivételes esemény, hanem a mindennapok része. A CIB Bank megbízásából készült kutatás szerint a felnőtt lakosság 49 százaléka találkozott már vele személyesen: 33 százalékukat megpróbálták megkárosítani, de a kísérlet nem járt sikerrel, 16 százalékuk viszont pénzt is veszített. Utóbbiak 57 százaléka 50 ezer forintnál kisebb összegtől esett el, egyharmaduktól viszont 100 ezer forintnál többet szereztek meg – minden huszadik károsulttól pedig egymillió forintnál is többet.
A csalók a legtöbbször telefonon keresik meg áldozatukat – az érintettek 41 százaléka számolt be erről –, de alig marad el ettől az e-mail (40%), a hamis weboldal (34%), az SMS (32%) és a közösségimédia-platform (31%). Leggyakrabban szolgáltató vagy hivatalos szerv képviselőjének (35%), illetve banki alkalmazottnak (34%) adták ki magukat. Romantikus kapcsolat színlelésével az érintettek 17 százalékát, bajba jutott családtagra, közeli barátra hivatkozva 8 százalékukat próbálták megkárosítani.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a prekoncepciókkal ellentétben bárki lehet kibercsalás áldozata az iskolázottságtól, a lakóhelytől vagy akár az életkortól függetlenül. A tényleges károsultak aránya a diplomások és az alapfokú végzettségűek körében egyaránt 17%. Budapesten 18%, a községekben élők körében 17% ez az arány. Életkor szerint a 60 év felettiek 19 százaléka, a 18–39 évesek 16 százaléka számolt be sikeres csalási kísérletről. A fiatalabbaktól ráadásul gyakrabban csalnak ki nagyobb tételeket: a 18–39 éves károsultak 33 százaléka veszített 500 ezer és egymillió forint közötti összeget, szemben a teljes károsulti kör 17 százalékával.
Jó hír ugyanakkor, hogy sokan felismerik a gyanús jeleket: akik már érintettek voltak kibercsalásban, azoknak a kétharmada időben gyanút fogott, és elhárította a próbálkozást. A lakosság leginkább a jelszó, az azonosító vagy a PIN-kód megadására irányuló kérést tartja árulkodónak (70%), ezt követi a rossz magyarság és a helyesírási hibák előfordulása (68%), a program letöltésére felszólító üzenet (61%) és a sürgető hangnem (59%). Ám amint a csalók személyesebb módszerrel próbálkoznak, sokkal kevésbé vagyunk szemfülesek: ha egy új Facebook-ismerős kér pénzt, azt már csak a válaszadók 36 százaléka tartja gyanúsnak – pedig a csalók gyakran az ilyen bizalmi résekre építenek.
Miközben a magyarok 13 százaléka a mesterséges intelligenciát is megbízható információforrásnak tekinti a témában, a többség elsősorban a hivatalos szervekre (59%), a kiberbiztonsági szakértőkre (54%) és a bankokra (52%) támaszkodik. „Ez a bizalom megtisztelő, ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent számunkra. Ezért minden lehetséges formában – a bankfióki személyes ügyintézés során, az online felületeinken, a közösségi médiában – igyekszünk felhívni a figyelmet a veszélyre és a teendőkre. Az adatok azt mutatják, hogy szerencsére már sokan felismerik a gyanakvásra okot adó mondatokat, de a csalók folyamatosan új módszereket találnak ki, ezért mindig naprakésznek kell lennünk” – mondta Galló Csaba Márton, a CIB Bank biztonsági, csalásmegelőzési és üzletmenet-folytonossági vezetője.
A szakértő szerint az alábbi szabályok szem előtt tartása segíthet elkerülni a kibercsalási kísérletek túlnyomó többségét:
Azonosítót, jelszót, PIN-kódot soha, senkinek nem szabad megadni – sem szóban telefonon, sem üzenetben. Banki munkatárs ilyet soha nem kér.
Idegen kérésére semmilyen indokkal nem szabad pénzt utalni. Nem létezik olyan, hogy „biztonsági számla”, és egyetlen hivatalos szerv sem kér azonnali átutalást.
Ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy a beérkező hívást csalók kezdeményezték, azonnal bontani kell a vonalat, és érdemes rögtön a bank hivatalos ügyfélszolgálatát hívni.
Ha magát banki munkatársnak kiadó személy jelentkezik telefonon, akkor ügyfélként is élhetünk a keresztazonosítás lehetőségével.
Ha baj van, azonnal hívni kell a bankot, és ezzel egy időben feljelentést kell tenni. A gyors bejelentés megelőzheti a károkat.
