Júniusban történelmi csúcsára jutott a GKI konjunktúraindexe, eddig csak egyetlen alkalommal, 1998 nyarán volt olyan magas, mint most, az üzleti bizalmi index pedig eddigi, több mint húszéves története során még sohasem. A fogyasztói bizalmi index is erőteljes optimizmust tükröz, tavasszal azonban volt már ennél valamivel magasabban is.
Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex a májusi 1,7 pontról 3,2 pontra nőtt, az üzleti bizalmi index 7,9 pontról 9,5 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,1 pontról mínusz 14,6 pontra javult júniusban. A szolgáltató cégek kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozása is javult júniusban, a szolgáltató cégek optimizmusa pedig csak májusi, 18 éves csúcsához képest romlott minimálisan – írja az MTI a GKI közleménye alapján
Az iparban az elmúlt időszak termelésének, a termelési kilátásoknak, a rendelés- és a készletállománynak a megítélése egyaránt javult, az exportrendelésekről alkotott vélemény azonban nem változott. Az ipari várakozások legutóbb egy évvel ezelőtt voltak ilyen kedvezőek.
Az építőipari kilátások júniusban is csak minimálisan emelkedtek, de így is majdnem elérték márciusi, 19 éves csúcspontjukat. A magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak. Az előző háromhavi termelés értékelése májushoz képest érdemben nem változott, a rendelésállományoké viszont tovább javult.
A kereskedelmi bizalmi index a májusi csökkenés után közel ugyanolyan mértékben nőtt, ezzel bennmaradt az elmúlt 3,5 évet jellemző, viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció, a készletszint és a várható rendelések megítélését egyaránt növekvő optimizmus jellemezte.
A szolgáltatói bizalmi index júniusban kissé csökkent, de ez májusi, tizennyolc éves csúcsához képest történt. Májushoz képest romlott az általános üzletmenet megítélése, de az előző havi forgalomé kedvezőbb lett, a forgalmi kilátásoké pedig stagnált.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a kereskedelemben erősödött, az építőiparban lényegében nem változott, a szolgáltató cégek körében gyengült, miként a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék a szolgáltatások kivételével minden ágazatban kissé visszafogottabb lett, és csökkent a fogyasztók inflációs várakozása.
A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban sokat javult, az építőiparban viszont a májusi jelentős javulás után számottevően romlott. A kereskedelemben az év eleji, jelentősen romló megítélést második hónapja lassú javulás követi, a szolgáltató ágazatban és a lakosság körében pedig nem változott a magyar gazdaság helyzetének megítélése.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe júniusban a májusi stagnálást követően kis mértékben emelkedett, de nem érte el év eleji szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét is kissé jobbnak minősítette a májusinál.
A konjunktúra-index kiszámításakor a kutatócég az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.