A lakosság közel 20 százaléka még soha az életében nem internetezett. A magyaroknak több mint a negyede úgy látja, hogy alacsony szinten vannak a digitális képességei.
Folyamatosan nő a magyar háztartások internetellátottsága: 2010-ben még csupán a hazai háztartások 58 százalékának volt internet-hozzáférése, 2016-ban azonban már 79 százalékának – írja a Magyar Nemzet.
Ez az arányszám azonban uniós összehasonlításban még mindig alacsony, bár ebben a tekintetben évről évre szűkül az olló hazánk és uniós átlag között – derül ki a Magyarország 2016 című, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által összeállított kötetből.
2016-ban a hazai háztartások internetes ellátottsága már csak hat százalékponttal maradt el az uniós átlagtól, míg 2010-ben még 12 százalékpontos különbség volt.
Ugyanakkor a régiós versenytársak közül tavaly Csehországban (82 százalék), Szlovákiában (81) és Lengyelországban (80) is magasabb volt a háztartások internetellátottsága, és csupán Romániában volt alacsonyabb (72) a magyarországinál.
Nagyok a különbségek az országon belül is: a fejlettebb régiókban az országos átlag fölötti az internetellátottság, míg a szegényebb vidékeken kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy kapcsolódjanak a világhálóhoz. 2016-ban Közép-Magyarországon volt a legmagasabb ez az arány (86 százalék), de átlag fölötti mutatója volt a nyugat-dunántúli (83) és közép-dunántúli (81) régiónak is. Ezzel szemben Dél-Dunántúlon (77 százalék), Észak-Magyarországon (74), Észak- és Dél-Alföldön (72-72) az országos átlagnál kisebb arányban volt a családoknak hozzáférésük a világhálóhoz.
A 2016-os adatok szerint a magyarok 81 százaléka használta már az internetet élete során, ezen belül 71 százalékuk napi rendszerességgel böngészik a neten, míg 2010-ben még csak a magyarok kevesebb mint fele, 48 százaléka tette ezt.
Az internetkapcsolattal bíró háztartásokon belül 91, illetve 57 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol helyhez kötött széles sávú internet- és széles sávú mobilnetkapcsolat volt. Utóbbi ugyanakkor rendkívül gyorsan terjed, 2010-ben a háztartásoknak még csak öt százaléka alkalmazta ezt a lehetőséget a világháló elérésére, de az egyre megfizethetőbb mobilinternet és az arra alkalmas okostelefonok terjedésével rendkívüli gyorsasággal vált népszerűvé ez a típusú internetezési lehetőség.
2016-ban már az emberek 61 százaléka használta a mobiltelefonját internetezésre is, míg öt évvel korábban alig tíz százalékuk.
Meghatározza az internethasználat módját és minőségét az is, mennyire értünk az egyes eszközökhöz. Tavaly a magyarok 28 százaléka tartotta úgy saját magáról, hogy alacsony szintűek a digitális képességei, és körülbelül ugyanennyien mondták azt, hogy megvan a használathoz szükséges alaptudásuk.
A 28 EU-tagállamban összességében a lakosság 25 százalékának alacsony, 27 százalékának alapszintű, 29 százalékának az alapszintnél magasabb digitális tudása van, vagyis kicsivel jobb az átlag digitális tudása a magyarokénál.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy hazánkban a lakosság 21, uniós szinten 18 százaléka nem tudta besorolni magát egyik csoportba sem, mert a felmérést megelőző három hónapban nem használta az internetet.
