Változik a lakásbérlet adója

A jövő évi adóváltozások további lendületet adhatnak a lakás-bérbeadás már így is pörgő piacának. A hosszú- és a rövid távú bérbeadásokat terhelő adók jövőre érezhetően mérséklődnek.
Ma már nem mindenkinek életcél a saját lakás vásárlása: egyre több fiatal fogadja el, hogy tartósan bérlakásban éljen. A lakásbérlés egyben nagyobb szabadságot is jelent. Az országon belüli munkaerő-vándorlás is hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó lakások, házak iránti kereslet töretlen. „Ez a tendencia várhatóan a következő években is fennmarad, így a lakás bérbeadása hosszú távon is jó üzlet lesz.” – véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A befektetések megtérülését most az adójogszabályok is segítik. A kedvezőbb feltételek azt is szolgálhatják, hogy többen vallják be az ebből származó jövedelmüket.”
Jövőre a lakások hosszú távú bérbeadóinak már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és akkor sem terheli őket egészségügyi hozzájárulás, ha egymillió forint feletti jövedelmet érnek el. A számottevő megtakarítást két számpéldán illusztrálja a vezető elemző: Egy átlagos méretű, 60 négyzetméteres, Budapest nagyon keresett környékén fekvő, jó állapotban lévő lakást ma akár 240 ezer forint körül bérbe lehet adni.
Éves szinten ebből tehát 2 millió 880 ezer forint jövedelme származik a tulajdonosnak. Az egymillió forint feletti rész eho-ja 14 százalék, azaz 263 200 forint lenne, de ezt 2018 januárjától már nem kell megfizetni. Ha egy ugyanilyen méretű lakás egy lakótelepen van, nagyjából 150 ezer forintért adható bérbe, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forint bevétel érhető el vele. Az egymillió feletti rész utáni eho 112 ezer forint volt eddig, ennyivel több maradhat a bérbeadó zsebében. Igazság szerint az eho korábban is „éves plafonos” kötelezettség volt. Azaz csak addig kellett megfizetni, amíg valakinek az egészségügyi járulékai – amelyeket például munkabér vagy osztalék után fizetett – együttesen el nem érték a 450 ezer forintot.
Jóval nehezebb kiszámolni, hogy a rövid távú szálláshely szolgáltatóknak – akik tehát lakást, üdülőt adnak bérbe néhány napra -, pontosan mekkora lesz a megtakarításuk. Ez függ a hirdetési és rezsiköltségektől, a szállás kihasználtságától is. A bérbeadók zsebében mindenesetre számottevően több pénz maradhat 2018-tól. A magánszemélyek ugyanis akár három szállás után is választhatják a tételes adózást. Így egy szoba után mindössze 38 400.- forint adót kell fizetni évente. Nehéz elképzelni olyan legális bérbeadási formát, amely ennél kedvezőbben adózna.