A külföldre induló síelők naponta átlagosan 760 forintért kötöttek utasbiztosítást a 2017-2018-as síszezon első felében. Bár ez pontosan megegyezik az előző szezon átlagával, ám az érte kapott biztosítási fedezet jellemzően magasabb – derül ki a Netrisk.hu internetes alkusz elemzéséből.
Az online biztosítási portál statisztikái szerint az átlagosan 5 napra szóló szerződéseket a síelők 69 százaléka osztrák, 11 százaléka szlovákiai, 7 százaléka francia, míg 5 százaléka olasz úti céllal kötötte. Az ügyfelek a síbiztosításaik 39 százalékát az utazást megelőző napon, további 19 százalékát pedig az elutazás napján kötötték meg – írja az MTI a Netrisk.hu közlése alapján.
A Netrisk arra is felhívja a figyelmet, hogy az adott napon csak bizonyíthatóan a szerződéskötés után bekövetkező eseményekre nyújt fedezetet a biztosítás. Néhány biztosító egyenesen kiköti, hogy a náluk kötött aznapi utasbiztosítás megkötésekor még magyar területen kell tartózkodni.
A Netrisk.hu szerint a sí és a snowboard mellett egyre divatosabb téli sporteszköz a motoros szán. Azt javasolják, hogy az utazók az utasbiztosítás kiválasztásakor ellenőrizzék, hogy az adott termék fedezetet nyújt-e a motoros szánnal bekövetkező balesetekre.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint a síutakra az utazók mintegy kétharmada köt biztosítást, ami meghaladja az utazások teljes körében tapasztalható 50 százalék körüli arányt. A biztosítást nem kötők között sokan vannak, akik a bankkártyájukhoz kapcsolódó utasbiztosításban bíznak, ezek térítési limitjeit, fedezeti köreit viszont célszerű ellenőrizni.
A magashegyi mentés akár milliós tételeire vagy az utazás során egy autómentéssel kapcsolatos ügyintézésre és váratlan kiadásaira már többségükben nem képesek fedezetet nyújtani ezek a termékek. Nem érdemes spórolni egy megfelelő utasbiztosításon, melynek díja legtöbb esetben nem haladja meg a síútra fordított teljes költségek 2-3 százalékát.
Fontos része egy-egy terméknek a felelősségbiztosítási fedezet. Sérüléssel járó baleset esetén ugyanis a vétkesnek nem csupán a kárt szenvedő fél anyagi kárát, illetve egészségügyi ellátásának a költségét, hanem a munkából való kiesése miatti kárát, rosszabb esetben az esetleges maradandó egészség-károsodásának anyagi következményeit is meg kell fizetnie.
