Az idei focivébé idején is tarolhatnak az LCD-tévék, akárcsak a 2010-ben és 2014-ben – derül ki a GfK kutatásából. A futball világbajnokság élénken tartja a vásárlók televíziók iránti érdeklődését. Az értékesítési számok már az idei első három hónapban is jelentős mértékű növekedést mutatnak a tavalyi év azonos időszakához képest.
A GfK POS Tracking adatai az év első hetétől kezdődően folyamatos piaci erősödést regisztráltak a hazai lapostévék piacán: az eladások hónaprólhónapra növekednek. A korábbi foci VB-k eladásaival összevetve az idei első negyedév – úgy tűnik – rekordszámokat hozott. Az értékesítés számottevőn március első heteiben ugrott meg az előző év azonos időszakaihoz képest. Ezt követően – a 2014. évi világbajnoksághoz hasonlóan – várhatóan április-június hónapok fognak kiemelkedő teljesítményt hozni, ekkor ugyanis már számos kereskedelmi akció és leértékelt árú készülék közül válogathatnak a vevők.
A tendenciák további elemzése érdekében érdemes a 2014. évi trendekből kiindulni: a legutóbbi VB idején március hónaphoz képest minden rákövetkező időszak egyre növekvő eladásokat hozott a világbajnokság kezdetéig. A legutóbbi VB alkalmával, 2014-ben azonban kicsit későn indult be a piac: akkor márciushoz képest április nem tudott növekedést hozni, hanem csak stagnált, majd májusban egy csapásra 49 százalékkal nőttek a darabszámos eladások az előző évi bázishoz képest. Viszont idén, ha az első negyedévben tapasztalt, előző évi bázishoz számított 15 százalékos növekedés folytatódik, akkor valószínűsíthető, hogy második negyedév (Q2) is rekordeladásokat fog hozni, azaz a korábbi VB-knél erősebb készülékeladásokat fog mérni a GfK.
A piac számára ugyanakkor még az lehet nagy kérdés, hogy a 2016-os foci EB időszak tévéeladásait felülmúlják-e a 2018. évi értékesítési számok. E tekintetben megoszlanak a vélemények. Ha 2016-hoz hasonlítjuk a 2018. év első negyedéves teljesítményét, bizakodók lehetünk: 22 százalékkal több tévét vásároltak idén mint 2016 első három hónapjában.
A vásárlási döntéseket elsősorban meghatározó értékesítési átlagárak tekintetében szintén érdekes változások rajzolódnak ki: míg 2010-ben átlagosan 122.000 forintot szántak a vásárlók egy tévékészülék vásárlására, 2014-ben valamivel kevesebbet – 110 ezret –, 2018 első negyedévében pedig ismét emelkedett és elérte a 117.000 forintot az új tévékészülék vásárlására átlagosan szánt összeg.
„Összességében elmondható, hogy összetételében már kissé más ez a piac mint a korábbi években volt” – jelzi Sztupár Andrea, Head of Market Insights, GfK. „Vásárláskor továbbra is fontos prioritás – az ár mellett – a kijelzőméret. Míg 2014-ben az eladások közel felét a 32 coll képernyőátmérőjű készülékek adták, addig idén már csupán csak egyharmadát. Azaz a kereslet fokozatosan eltolódott a nagyobb kijelzőjű televíziók felé. Ennek oka egyrészt a változó felhasználói igényszint: kisebb méretű televíziókészülékeiket a háztartások fokozatosan lecserélik nagyobb méretűekre, amely tendencia világszintű jelenség. Másrészről, egyre nagyobb kijelző-méretet kaphatunk adott pénzösszegért: a nagyobb kijelzőjű készülékek a korábbi évekénél kedvezőbb árpontokon elérhetők a vásárlók számára” – értelmezi az adatokat a szakember, majd hozzáfűzi: „Mindezek következtében az értékesítések összesített alakulását egyre jobban befolyásolják a nagyobb (40’+) kijelzővel rendelkező televíziók, azaz rajtuk is nagyban múlik a Q2 időszak sikere.”
