Júliusban tetőzik a szőrtelenítő termékek és női borotvák eladása, amelyre 2017. június és 2018 májusa között több mint másfél milliárd forintot hagytak ott a magyar nők, jellemzően drogériákban. Budapest és környéke a „legcsupaszabb”: az értékbeli eladások majdnem fele itt történik. Szőrtelenítési kisokos a Nielsen kiskereskedelmi indexe alapján.
Szőrtelenítő termékekre, így gyantára, gyantacsíkra és szőrtelenítő krémre 1,4 milliárd forint értékben költöttek a magyarok a vizsgált időszakban, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A gyantacsík nagy favorit: 540 millió forintos értékbeli forgalma egyötödével haladja meg az előző évet, míg mennyiségben 16 százalékkal nőtt forgalma. A különféle krémek szintén „nagyot mentek”: értékbeli forgalmuk közelít a 450 millióhoz. A jól bevált, hagyományos gyanta a szőrmentes dobogó harmadik helyére kapaszkodott fel: értékben 12, mennyiségben 7 százalékkal nőtt forgalmuk.
A női borotvák piaca a jó idővel egy időben, májusban kap erőteljes lendületet és kitart a teljes nyári és fesztiválszezonon át, így a teljes éves eladás több mint harmada a lenge ruhás napokban történik. Mindez tavaly június és 2018 májusa között 310 millió forintot vett ki a magyar nők pénztárcájából: 9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
Ha már simaság: minden második értékesített női borotva hárompengés, ugyanakkor az ötpengés verzió mind jobban megtalálja az utat a női lábakhoz: az összforgalom 36 százaléka ilyen.
„A szőrtelenítés szezonalitása az eladási adatokból egyértelműen kiderül: amikor tombol a strand- és fesztiválszezon a női borotvákból akár a havi átlag kétszerese is elmegy” – mondta Rhorer Dávid, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „A magyar nők leginkább a hagyományos, mozgatható fejű borotvákat kedvelik: ezek értékbeli értékesítése 90 százalék fölött jár.”
Borotvát a drogériából: 100-ból 56 terméket itt vásárolunk, a hipermarketek következnek a sorban, itt történik az értékesítések közel negyede. Budapest és környéke „viszi” a borotvabiznisz közel felét értékben, míg a délnyugati régió vélhetően a szőrtelenítés más verzióit preferálja: ugyanis az összforgalom tíz százaléka esik rá.
A gyártói márkák őrzik vezető pozíciójukat, az értékesített pengék közel 70 százaléka márkás, de jönnek fel a kereskedelmi márkák is, piaci részesedésük 6 százalékponttal nőtt a vizsgált időszakban.
