A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk több mint ötödét sorozatokra, 15 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és naponta átlagosan félórányi reklámot tekintettünk meg.
2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenést elsősorban az okozta, hogy a 4-17 éves gyerekek tavalyhoz képest 12 perccel kevesebbet, 2 óra 38 percet tévéztek, és az 50 felettiek esetében is 7 perccel mérséklődött a tévénézési idő, bár még így is több mint 6 órát töltöttek tévézéssel egy átlagos napon. Ezzel szemben a 18-49 évesek esetében 3 óra 20 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: 2 perccel több, mintegy évvel korábban.
A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Akik jellemzően nem használnak internetet, naponta átlagosan 6 óra 37 percet töltöttek tévénézéssel, ami 3 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 63 év volt 2018 második negyedévében.
A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 4 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 1 perccel többet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig 54 év volt. Akik 1-2 órát minden nap eltöltenek a világhálón, naponta átlagosan 3 óra 59 percet fordítottak tévénézésre – 4 perccel csökkentve a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 50 év volt a vizsgált időszakban.
A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 31 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, amely 5 perccel több, mint tavaly, és az átlag életkoruk ezúttal is nekik volt a legalacsonyabb: 43 év.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre szélesebb elterjedése ellenére is jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. Az erre irányuló mérések szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3%-át, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 második negyedévében.
A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,5% illetve 1,7%-át töltötte késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,1% volt.
A napi átlagos tévénézési idő felét – 48,9 százalékát – fordítottuk a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára, amely 2,6 százalékpontos csökkenést jelent 2017 második negyedéhez képest. Ezzel szemben – bár a labdarúgó-világbajnokság csak a második negyedév utolsó két hetét érintette – a sportcsatornák részesedése 6,1% volt, amely 1,7 százalékponttal magasabb, mint tavaly.
A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,2%-át mondhatták magukénak: közel 1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest. Az április elején végbement választások már nem voltak hatással a hírcsatornák részesedésére, közönségarányuk hasonlóan alakult a tavaly mért értékhez képest: 8,5 százalékkal a harmadik helyre kerültek az általános trendeknek megfelelően.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,1%-os volt, és ennek több mint felét akciófilmek, illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségéről árulkodik az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,8%-ot képviselt, melynek kétharmada akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó harmadon osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,6%-ban részesedtek a sugárzási időből, amelynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Bár a 27,4%-os fogyasztási aránya kissé elmarad a kínálattól, a képernyők előtt történő kikapcsolódás még mindig ezek a műsorok a legnépszerűbbek.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből csak igen csekély, mindössze 2,6%-ban részesül, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9%-ot – fordítottunk a hírműsorokra. Ez megfelel annak, amennyit akciófilmekre és vígjátékokra fordítottunk.
A kereskedelmi reklámok 13,7%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és lényegében ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is, ami alig marad el a mozifilmek fogyasztási arányától.
A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 3 és fél órát töltöttek a képernyők előtt, ami 49 perccel kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során.
A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal, a sportműsorokra pedig 2,2 százalékponttal többet szántak, míg a tévében sugárzott hírműsorokra 3,3 százalékponttal kevesebb idő jutott a teljes lakossághoz képest.
Még több reklámfilm, és még több elért néző
Naponta átlagosan több mint 32 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 5 062 növekményt jelent 2017 második negyedévéhez képest. Egy reklámblokkon belül átlagosan 10,1 reklámfilmet sugároztak, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi 9,6-hoz képest.
A reklámfilmek naponta átlagosan 43 ezerrel több nézőt értek el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,11 millió főt értek el legalább egyszer, az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő pedig 29-ről 30 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 112 reklámfilmet tekintett meg: nyolccal többet, mint egy évvel korábban.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora a nyár hangulatát idézi: az első helyre a „sör” került, második a „szénsavas üdítő”, a harmadik helyen pedig a „puding/tejalapú desszert” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
