2018. július 25-én kihirdették a nyári adócsomagot. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról elfogadott legfontosabb módosításokat foglalták össze a PwC adószakértői.
A már meglévő részesedés mellé újonnan szerzett részesedés (részesedés arányának növekedése) is bejelenthető lesz, akkor is, ha a korábbi (meglévő) részesedés nem lett bejelentve. Ezen felül társasági jogi átalakulás, egyesülés, szétválás esetén, ha az átalakulás során a korábbi tulajdonos szerez részesedést a jogutód társaságban; illetve, ha a jogutód társaság szerez részesedést az átalakulás során, nem szükséges új bejelentést tenni, ha az érintett részesedést korábban már bejelentették. Az ilyen részesedés továbbra is bejelentett részesedésnek fog minősülni, amennyiben teljesülnek a vonatkozó feltételek. Nem változik azonban, hogy egy már bejelentett részesedésen felül ugyanazon társaságban történő új részesedés megszerzése esetén további bejelentést kell tenni annak érdekében, hogy a többlet-részesedés is bejelentett részesedésnek minősüljön. A módosítás értelmében azonban a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek nem minősülnek majd bejelentett részesedésnek.
A módosítás a Módtv. kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azonban az átmeneti rendelkezések alapján a 2017. december 31-ét követően megszerzett többlet-részesedés is bejelenthető a Módtv. hatálybalépését követő 75 napon belül.
Felújításra is igénybe vehető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
Az energiahatékonysági beruházás fogalmát a beruházás mellett kiterjesztették a felújításra is, amely jelentősen bővíti az adókedvezmény alkalmazásának lehetőségét. A módosítás értelmében többek között a már meglévő eszközök állapotának, teljesítőképességének jelentős javítására, illetve a korszerűsítésre fordított kiadások is adókedvezményre jogosíthatnak.
Az igénybe vehető adókedvezmény összege legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg, a támogatási intenzitás pedig Közép-Magyarország régió 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet szerint – fejlesztési adókedvezménnyel – nem támogatható településein 30 százalék, Közép-Magyarország régió támogatható településein 35 százalék, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban pedig 45 százalék az elszámolható költségekre vetítve.
A módosított szabályok szerinti adókedvezményt a Módtv. kihirdetését követő napot követően megkezdett beruházásokra, felújításokra lehet igénybe venni.
Könnyítés az adóról való rendelkezés kapcsán
Az adóról való rendelkező nyilatkozat (sport-, film- és előadó-művészeti szervezetek támogatása céljából) megtételekor a nyilatkozat érvényességének nem feltétele, hogy a benyújtás időpontjában az adózónak ne legyen százezer forintot meghaladó köztartozása. A százezer forintot meg nem haladó köztartozás továbbra is feltétele azonban a támogatási igazolás kiállításának, illetve a NAV által történő továbbutalásnak. A módosítás várhatóan gördülékenyebbé teszi majd az adófelajánlás folyamatát.
Kedvezőbb szabályok az adókedvezmények kapcsán
A jövőben megszűnik az adókedvezmények önellenőrzéssel való érvényesíthetőségére vonatkozó tilalom, azaz egy adókedvezmény önellenőrzés útján is igénybe vehető, amennyiben a tárgyévi adóbevallás benyújtásáig az adózó nem érvényesítette azt. A módosítás a Módtv. kihirdetését követő naptól alkalmazható.
Egyéb társasági adót érintő módosítások
Pontosították a következőket: a bejelentett részesedés esetében a részesedésnek társasági jogi átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetése nem minősül az egy éves minimum tartási idő megszakításának.
A 2019. január 1-jén, vagy azt követően megkezdett adóévtől a tárgyévben képezhető – és így adóalap-csökkentésként érvényesíthető – fejlesztési tartalék legmagasabb összege a korábbi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, de továbbra is legfeljebb az adózás előtti eredmény 50 százalékának összegéig képezhető fejlesztési tartalék.
A korai fázisú vállalkozásokban való részesedés-szerzéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény vonatkozásában 2019. január 1-jét követően a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése (az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, illetve kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve), illetve annak értékvesztése esetén az adóalap-kedvezményt a részesedés-kivezetés, illetve értékvesztés értékével arányosan csökkentett mértékben lehet majd igénybe venni, adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb 20 millió forint értékben. A részesedés kivezetése, illetve értékvesztés elszámolása esetén az ugyanazon részesedés megszerzése kapcsán korábban igénybe vett adóalap-csökkentés összegének kétszeresével növelendő a társaságiadó-alap a kivezetés, értékvesztés adóévében.
A belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségét a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója a felek írásbeli nyilatkozata alapján megosztottan érvényesítheti társaságiadó-alap csökkentő tételként. A megosztott adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adóbevallás benyújtásáig a felek írásbeli nyilatkozatban rögzítsék a kutatás-fejlesztési szolgáltatási minőséget, az adóalap-csökkentésként igénybe vehető költség összegét, illetve annak a megrendelő és szolgáltató közötti megoszlását. A nyilatkozat valódiságtartalmáért a felek egyetemlegesen felelnek. A módosítás a Módtv. kihirdetését követő napon lép hatályba és első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható, amennyiben az érintett felek még nem adtak be adóbevallást erre az évre.
Új fogalomként bevezették a munkahelyi óvodát, mint az az intézmény, amely legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek óvodai nevelését biztosítja. 2019. január 1-jétől a munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésével összefüggő költségek is elismert költségnek minősülnek majd társasági adó szempontból.
Kiegészült a telephely fogalma aszerint, hogy nem keletkeztet Magyarország területén telephelyet az az EGT államban alapított, ingatlan és természeti erőforrás hasznosítási tevékenységet végző ingatlanbefektetési alap és a nyugdíjalap sem, amelyek ugyan alanyai az alapításuk szerinti állam társasági adónak megfelelő nyereségadójának, de adókötelezettség nem terheli őket.
Az ingyenes juttatások társasági adó szempontból a módosítást követően akkor is elismert ráfordításnak minősülhetnek, ha a juttatásban részesülő szervezet arról nyilatkozik, hogy a juttatást, támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nincs. A korábbi szabály szerint csak akkor minősülhetett az ingyenes juttatás elismert ráfordításnak, ha a kedvezményezett belföldi szervezet nyilatkozata alapján vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy a juttatás kedvezményezettje külföldi szervezet volt. Ez a módosítás főképpen a nonprofit szervezeteknek adott juttatások társasági adó szempontból való levonhatóságát teremtheti meg. A módosítás a Módtv. kihirdetését követő naptól alkalmazható.
Az EU átalakulási irányelvének való megfelelés céljából a Módtv. hatályba lépését követően a kedvezményezett átalakulás, vagy részesedéscsere során megszerzett részesedés kivezetése, vagy bekerülési értékének csökkentése nem keletkeztet majd társaságiadó-alap növelő tételt, amennyiben a szóban forgó részesedés a kedvezményezett átalakulás, vagy részesedéscsere időpontjában bejelentett részesedésnek minősült.
IFRS-ekhez kapcsolódó módosítások
Az IFRS 9 lehetőséget biztosít arra, hogy a beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő adóalanyok választásuk alapján egyes befektetéseik valós értékének változását az egyéb átfogó jövedelemben mutassák ki. Ez esetben azonban előfordulhat, hogy a tartási időszak alatt elért nyereség vagy veszteség a kivezetés időpontjában sem jelenik meg az eredménykimutatásban, és így az adóalapban sem. A Módtv. adóalap-módosító tételek bevezetésével korrigálja ezt az eltérést, amely módosítások a bejelentett részesedés vonatkozásában nem alkalmazhatóak. A módosítás a 2018. adóévre az adózó választása szerint alkalmazható.
Az IFRS-ekre történő áttéréskor az adózó az IFRS-eknek megfelelően állapítja meg eszközei értékét, amely eltérhet a magyar számvitel szerinti értékektől, így az is előfordulhat, hogy az IFRS-ek szerint az eszköz könyv szerinti értéke már nulla, de a számított nyilvántartási értéke még értékkel szerepel, így az adózási értékcsökkenést nem lehetett érvényesíteni. A módosítás szerint az adózó választása alapján három adóév alatt egyenlő részletekben csökkentheti adózás előtti eredményét az eszköz számított nyilvántartási értékének fennmaradó összegével. Ezáltal a számított nyilvántartási érték nem az eszköz kivezetésekor, hanem a három adóév alatt érvényesül az adóalapban. Ha a három adóév alatt a társaság kivezeti az eszközt, akkor a kivezetés adóévében a kivezetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. A módosítás a 2018. adóévre is alkalmazható.
2019. január 1-jétől az összetett eszközök társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírását komponensenként külön-külön kell meghatározni az IFRS-eket alkalmazó társaságoknál, amelynek feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek és a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba besorolhatóak legyenek, továbbá, hogy a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meghatározza a társaság. A módosítás a 2018. adóévre is alkalmazható.
Az idei évben már nem kell az IFRS-re áttérőknek a társasági adó feltöltésig, azaz december 20-ig adatszolgáltatást teljesíteni a NAV felé a várható áttérés során keletkező különbözet összegéről.