Októberben a Spektrum a világ legmegkérdőjelezhetőbb tudósainak szánja a főszerepet, annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a napi szinten felröppenő mókás és áltudományos megállapításokon túl a világ igenis sokat köszönhet nekik.
Például annak a Hannah Fry-nak, aki fiatal brit matematikusként azt segít megértenünk, hogy mi is az az adat, hogyan lehet a birtokába jutni, tárolni, megosztani és értelmezni. Bemutatja, hogy milyen szerepe van az adatnak a modern világban, és hogyan befolyásolja a kapcsolatainkat elektronikai eszközeinkkel.
Az adatalapú gazdálkodás ma már hatalmas üzlet, és egy évszázados életformát alakított át nagyon is módszeres tudománnyá.
A tudományos és ipari forradalom előtt azonban az „adat” szó még alig jelent meg az angolban. De egyre többször bukkant föl nyomtatásban, amikor a kutatók és az állam elkezdett egyre többet gyűjteni, megfigyelni és alkotni. A virágzó viktoriánus ipar és a fontosabb városok terjeszkedése teljesen átalakította a mindennapi életet és a tájat Nagy-Brittaniában.
Ebben a környezetben lépett színre a számok embere, William Farr. Ő volt az egyik első ember, aki nagy tételben kezelt adatokat.
William Farrnak igen szokatlan gyermekkora volt. Egy gazdasági munkás fia volt, de mégis orvosnak tanult, ami nagyon ritka volt az ő társadalmi osztályában. Farr hamar elmerült a statisztika tudományában. Különösen az érdekelte, hogy mennyi a várható életkor, és mik a leggyakoribb okai a halálnak.
A londoni Somerset House-ban volt a nemzeti levéltár, ahol adatok óriási tömegét gyűjtötték be, dolgozták föl és elemezték 1839 óta Farr vezényletével. Ide érkeztek be a népszámlálás eredményei, minden egyes születés, halálozás és házasságkötés adatai az országban. Közel 28 millió ember adatait tartották nyilván. Amikor Farr elemezte a népsűrűséget és a halálozási rátákat, be tudta mutatni, hogy Liverpoolban a várható élettartam szörnyen alacsony volt. Sokkal rosszabb, mint a környező területeken. Ez nagy meglepetésként érte az embereket, akik azt hitték, hogy Liverpoolban, mivel óceánparti város, nagyon is egészséges az élet. Ez azonban közel sem volt így.
A viktoriánus korszakban talán a kolera volt a legrettegettebb betegség. Az volt a legijesztőbb benne, hogy az ember reggel ébredhetett teljesen egészségesen, és estére már holtan feküdt. Az 1830-as évektől az 1860-as évekig több tízezren haltak meg csak Londonban. Az olyan fertőző betegségek kordában tartása, mint a kolera, amit senki sem értett igazán, a kor legfontosabb közegészségügyi feladata lett.
Abban az időben a viktoriánus embereknek nem igazán volt megfelelő módszere az emberi ürülék eltüntetésére, így az a vezetékeken keresztül a nyitott csatornákba folyt, majd be a Temzébe. A város annyira bűzlött, hogy hihetőnek tűnt, hogy a levegő volt felelős a betegség terjedéséért.
Farr minden kolerajárvány idején adatok tömegét gyűjtötte össze, és megpróbálta beazonosítani, mely embereket veszélyezteti a legjobban a szennyezett levegő. A jövedelemadó adataiból próbálta megállapítani a kolera által érintett környékeken élők vagyoni helyzetét. Megkérte a Királyi Csillagvizsgálóban dolgozó barátait, hogy adjanak adatokat a hőmérsékletről és az időjárási viszonyokról. De szerinte a legmeggyőzőbbek a topográfiai adatok voltak a Temze szintje fölötti magasságról.
Az adatokból Farr megalkotta a tengerszint feletti magasság matematikai törvényét. Az egyenletek azt írták le, hogy a kolera miatti halandóság csökken, minél magasabban él valaki a Temze vízszintje fölött.
1872-ben adta ki eredményeit, és a Lancet orvostudományi lap úgy írta le, mint a kor egyik legragyogóbb eredményét. Az egyetlen probléma Farr munkájával, hogy bár elegáns és aprólékos, alapvetően mégis hibás…
Farr arra az elméletre építkezett, hogy a kolera a levegőben terjed. De 1866-ban öt és félezer ember halt meg mindössze két és fél négyzetkilométernyi területen a londoni East Enden. És ez az adat megváltoztatta Farr véleményét. Amikor Farr megírta második jelentését, az adatok mást mutattak, mint korábban, és ez fordulópontot jelentett a kór legyőzésében. A halottak közti hasonlóság nem a magasság vagy a levegő volt. Hanem az, hogy a szennyvíz megfertőzte az ivóvizet. Az új jelentéssel Farr talán ellentmondásba került saját korábbi munkáinak nagy részével, de ez inkább tökéletes példa arra, mire is képesek az adatok. Hidat jelentenek a tudományos felfedezéshez. Hidat elmélet és bizonyíték, probléma és megoldás között.
Októberben minden hétvégén a brit tudósok kutatásai kerülnek középpontba a Spektrumon. A Csodálatos tudomány: Adatok című sorozat október 20-án 11 órakor látható.
