Változatlan az ingatlanhitelezési hajlandóság az európai piacokon az elmúlt időszakban – közölte a KPMG hétfőn, nemzetközi kutatása adatai alapján.
A könyvvizsgáló és tanácsadó társaság összefoglalója szerint az európai ingatlanprojektek finanszírozására vonatkozó optimizmus egyik oka a kontinensszerte tapasztalható kedvező gazdasági környezet. Az érzékelhető gazdasági növekedés, valamint az elmúlt években tapasztalt, gazdaságot élénkítő intézkedések várhatóan folytatódnak, bár mérsékeltebb ütemben; a vizsgált országokban az előrejelzések alapján 2-3 százalékos GDP-növekedés várható – írja az MTI a KPMG közleménye alapján. Hozzátették ugyanakkor, hogy a külső kockázatok komoly hatással lehetnek az egyes piacok növekedésére, ilyen külső hatás például a Brexit.
Az európai ingatlanbefektetések volumene 110 milliárd euró volt 2018 első felében, 17 százalékkal alacsonyabb, mint 2017 azonos időszakában. Ez a legalacsonyabb első féléves tranzakciós volumen 2014 óta, viszont több jelentős tranzakció lezárása az év második felében várható.
A KPMG idei kutatása azt is vizsgálta, hogy a bankok hitelezését befolyásoló tényezők hogyan változtak az elmúlt években a nyugati és a közép-kelet-európai piacokon. A két régiót összehasonlítva már jól látható, hogy a közép-kelet-európai régió országai közelítenek a felmérésben részt vevő nyugat-európai országokhoz a kamatprémiumok tekintetében.
A bankok projektfinanszírozási preferenciái azt mutatják, hogy Nyugat-Európában – például a holland, osztrák vagy az ír piacokon – a bankok első helyen említik a lakóingatlan finanszírozást. Közép-Kelet-Európában – legfőképp Csehországban, Romániában és Szlovákiában – az előző évi felméréshez képest előrébb lépett az ipari-logisztikai szegmens, szinte utolérve a korábban vezető lakó-, illetve irodapiaci szegmenseket.
A KPMG közleménye szerint Magyarországon talán a várható 2019-es áfa-változás miatt 2,8 pontra csökkent a helyi bankok lakásprojekt-preferenciája. Eközben a felmérésben maximális 5 pontot kapott az irodapiaci szegmens, így ebben a mutatóban a magyarországi bankok vezetnek az összes résztvevő ország előtt.
Miközben a régió átlaga szerint a második helyen a lakófejlesztések, a harmadik helyen az ipari-logisztikai fejlesztések állnak, Magyarországon a kereskedelmi projektek leszorították dobogóról a lakófejlesztéseket a bankok projekthitelezési preferenciája alapján.
