A harmadik negyedévben naponta átlagosan 33 ezer reklámfilm ment le a Nielsen Közönségmérés által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami több mint hatezres növekedést jelent éves összevetésben, igaz a mintába bevett adók száma is bővült. A friss adatok szerint a július-szeptemberi időszakban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, ami 5 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában.
A csökkenés minden korosztályban tapasztalható volt: a 4-17 éves gyerekek tavalyhoz képest 3 perccel, a 18-49 évesek 7 perccel kevesebbet tévéztek egy átlagos napon, míg az 50 felettiek esetében 1 perccel mérséklődött a képernyők előtt töltött idő. A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Akik jellemzően nem használnak internetet, naponta átlagosan 6 óra 45 percet töltöttek tévénézéssel, ami 9 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 62 év volt 2018 harmadik negyedévében.
A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 4 óra 51 percet töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 8 perccel kevesebbet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig 54 év volt. Akik 1-2 órát minden nap eltöltenek a világhálón, naponta átlagosan 3 óra 50 percet fordítottak tévénézésre – 8 perccel csökkentve a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 50 év volt a vizsgált időszakban.
A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 23 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, ami 47 perccel kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga, és pontosan megegyezik a tavaly mért értékkel.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz további 2%-ot tett hozzá. A 4-17 évesek is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,9%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,1% volt: éppen annyi, mint egy évvel ezelőtt.
A tematikus csatorna-csoportok nem változtak szignifikánsan 2017 harmadik negyedéhez képest: minden esetben 1 százalékpont alatti változás volt tapasztalható az együttesen elért közönségarányukban. A napi átlagos tévénézési idő felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. További 10,8% jutott a filmcsatornák nézésére, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,3%-os volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt, 14,9%-ot képviselt, melynek több mint fele (9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,2%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztásból a sorozatok és szappanoperák összesen 24,8%-ban részesedtek, tehát tévénézésünk minden negyedik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből csak igen csekély, mindössze 3,1%-ban részesül, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,2%-ot – töltöttünk el velük, vagyis lényegében ugyanannyit, mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra vagy akár szórakoztató műsorokra fordítottunk.
A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 13,7%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és lényegében ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,9%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami lényegesen több, mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk.
Naponta átlagosan több mint 33 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6353 reklámfilmmel több 2017 harmadik negyedévéhez képest. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma pedig 9,2-ről 10,2-re nőtt. A növekedés kapcsán a Nielsen megjegyezte, hogy a szpotszinten mért csatornák száma 63-ról 69-re változott 2017 harmadik negyedévéhez képest, továbbá a tavaly és idén is jelen lévő csatornákon is nőtt a sugárzott reklámok darabszáma.
A reklámfilmek naponta átlagosan 239 ezerrel több nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,37 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 28-ról 30 percre növekedett, és egy elért néző naponta átlagosan 121 reklámfilmet tekintett meg: hattal többet, mint egy évvel korábban.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában a nyári – kora őszi trendeknek megfelelően az első helyre a „sör” került, második a „szénsavas üdítő”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
