A pénzintézetek vállalati hitelállománya 324 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévében, és 900 milliárd forinttal, 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A hitelintézetek háztartási hitelállománya 5,1 százalékkal emelkedett a tranzakciók eredőjeként az elmúlt egy évben, a tranzakciók értéke a harmadik negyedévben 145 milliárd forintot tett ki – állapította meg csütörtökön megjelent hitelezési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A kkv-szektor hitelei előzetes adatok alapján szintén 14 százalékkal nőttek éves összevetésben. A hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya a Növekedési hitelprogram kivezetése óta nem emelkedett érdemben, ezért a jegybank 2019 elején elindítja az NHP fix konstrukciót – írja az MTI az MNB jelentése alapján.
A háztartási hitelezés bővülése a lakás- és a fogyasztási hitelek állományában egyaránt tükröződik. Az új hitelkibocsátás értéke éves átlagban 27 százalékkal nőtt, ezen belül a lakáshitelek 39, a személyi kölcsönök új szerződéskötései 49 százalékkal emelkedtek.
Míg a változó kamatozású lakáshitelek átlagos kamatfelára emelkedett a harmadik negyedévben, a kamatfixált lakáshitelek felára – a forrásköltségek emelkedése ellenére is csökkent mind az 1-5 év közötti, mind az 5 éven túli kamatperiódusú termékek esetében. Az így kialakult 2,5-2,6 százalékpontos átlagos felár elmarad a változó kamatozású hitelekétől.
A felvett lakáshitelek körében az egy éven túl fixált kamatozású hitelek aránya 87 százalékra nőtt, miközben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek részaránya – a legalább 3 éves kamatfixálású hitelek körében – 60 százalék közelébe emelkedett. A kamatkockázat további mérséklését segíti elő az adósságfék-szabályozás október 1-től hatályos módosítása, amely kamatperiódus szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet korlátot ír elő az új hitelfelvevők számára.
A hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján az MNB úgy ítélte meg, hogy a harmadik negyedév során nem változtak a hitelfeltételek sem a lakáscélú, sem a fogyasztási hiteleknél. A következő fél évben sem várható érdemi enyhítés. A lakosság részéről megfigyelt hitelkereslet tovább emelkedett, és a bankok ennek folytatódására számítanak a következő fél évben is.