Míg egyes becslések szerint 30-40 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, még mindig sok a kihasználatlan tartalék. A rugalmasságot kereső kisgyermekes anyukák bevonása jelentheti az egyik megoldást a szakemberhiányra, de a programozás kitörési pont lehet például a hátrányos helyzetűeknek, csak lehetőségeket kell nekik teremteni – ez volt a konklúziója a Green Fox Academy idei utolsó meetupjának.
Az IVSZ legfrissebb kutatása szerint 22 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, egyes becslések szerint pedig mára ez a szám eléri a 30-40 ezer főt, mégis még mindig sok olyan társadalmi csoport van, akik kevés lehetőséget kapnak a területre való bekapcsolódásra. Pedig a Green Fox Academy gyors felmérésében részt vevők háromnegyede szerint a digitális jártasság hiánya kifejezetten hátrányt jelent a munkaerőpiacon, tízből nyolcan pedig úgy látják, hogy a digitalizáció a meglévő munkájukat is átalakítja. A Green Fox Academy szerdai rendezvényén olyan szervezetek képviselői tartottak előadásokat, amelyek azért dolgoznak, hogy minél többen érvényesülhessenek a digitalizálódó világban.
A digitális az új normális
Minden ágazatban érzékelhető a digitalizáció térnyerése a telekommunikációtól kezdve az autóiparon át az egészségügyig. “Gyakorlatilag ott tartunk, hogy a digitális az új normális. Ha például veszek egy új fényképezőgépet, akkor ma már az a speciális, ha analóg gépet vásárolok, és ez egyre több dologgal lesz így” – mondta Major Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára, aki nyitóelőadását azzal kezdte, hogy amit automatizálni lehet, azt automatizálni is fogják a jövőben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyakori tévhittel ellentétben ez a trend nemcsak a fizikai munkások állását veszélyezteti, hanem az irodai dolgozókét is. A Green Fox Academy saját felmérése szerint ennek ellenére egyelőre kevesen gondolják, hogy az automatizáció miatt megszűnhet a munkájuk, mindössze minden tizedik megkérdezett tart ettől. A főtitkár szerint, amit biztosan nem tudnak majd gépekkel pótolni, az a kreativitás és az emberi kommunikáció.
Ezzel együtt egyre több informatikusra van szükség, és nemcsak Magyarországon, Európában összesen 1 millió IT-szakember hiányzik. A növekvő digitalizáció ezért bőven tartogat új lehetőségeket, amelyeket gyakorlatilag bárki megragadhat. “A programozást mindenki meg tudja tanulni, aki képes az algoritmikus gondolkodásra, de az járhat a legjobban, aki mellette máshoz is ért” – véli Gábor, aki szerint különösen sikeres karrier várja az agrár- vagy gazdaságinformatikusokat.
Karrier a hallássérülteknek
A SignCoders az összesen Magyarországon mintegy 360 ezer főt kitevő siketek és a nagyothallók csoportját próbálja bevonni a digitális világ alkotói közé. A startupot alapító Károlyi Antal célja, hogy sikeres programozócéget építsen, amely a közösség számára ma még nem létező karrier-lehetőségeket kínál. Ehhez a fogyatékosság mint narratíva újrakeretezése volt a kulcslépés, ami azt jelenti, hogy a hallássérültek nyelvi kisebbségként tekintenek magukra.
A csapatban jelnyelven kommunikáló hallássérültek és nem hallássérültek dolgoznak együtt. A meetup közönsége abból is ízelítőt kapott, hogy milyen nem mindennapi módon, a jelnyelv és testbeszéd elegyítésével, sokszor a számítógépet segítségül hívva kommunikálnak egymással. A SigCoders fejlesztői arra is több példát mutattak, hogy a digitalizációval megjelenő új kifejezéseket milyen érzékletesen követik le a jelnyelvben. Így például az IT-sok tipikus üzenetküldő platformját, a Slacket a program logójában megjelenő hashtag jellel, míg a HTML-t a programnyelv legtipikusabb elemével, a kacsacsőr zárójelek mutatásával jelelik.
Már gyerekkorban érdemes elkezdeni a bevonást
Szerémi Nóra, a Logiscool által létrehozott Digitális Tudásért Alapítvány koordinátora szerint látványosan növekszik az igény arra, hogy a gyerekek a digitális írástudás elsajátításának részeként ne csak felhasználói szinten ismerjék meg a szoftvereket, hanem a kódolásba is beletanuljanak. A Logiscool mellett a Skool is kifejezetten a gyerekeket célozza képzéseivel, ugyanakkor ők elsősorban a 8 és 18 év közötti lányokat szeretnék inspirálni. Guzsaly Péter, a projektet elindító alapítvány operatív vezetője elmondta, ehhez a szülők edukálása is szükséges, mert sokan hajlamosak az ismert sztereotípiák mentén gondolkodni lányuk jövőjéről.
A programozás az anyáknak is ideális lehetőség, hiszen a nők a gyermekvállalás után nehezen illeszkednek vissza a munkaerőpiacra. A szakemberhiány és az IT-cégek rugalmas hozzáállása együtt segíthet ezen a problémán. Ezt ismerte fel Utasi-Peszlen Rita, az Academy4MoMs társalapítója, aki szeptemberben indított programozóképzést a Green Fox Academy közreműködésével kisgyermekes anyukák számára. Rita azt reméli, hogy lassan szemléletváltás indul a hazai piacon, és minél több munkáltató belátja, hogy nincs értelme különbséget tenni apukák és anyukák között. Tapasztalatai szerint már most is vannak olyan cégek, elsősorban multinacionális vállalatok, amelyek kezdik felismerni, hogy érdemes a nők, köztük a kisgyermekes anyukák munkaerő-piaci integrálására több energiát fordítani.
