A legkényesebb magánéleti problémáinkról is inkább beszélgetünk, mint arról, hogy teszünk-e félre nyugdíjas éveinkre. Az NN Biztosító reprezentatív kutatásának eredményei szerint szinte tabutémaként kezeljük a megtakarításokat, ami azonban komoly gátat jelenthet pénzügyi céljaink megvalósításában és gyermekeink tudatosságának erősítésében is.
Sokak indítják újévi fogadalommal az új évet, legyen szó új hobbi felvételéről vagy épp valamilyen addig elhanyagolt feladat napirendre tűzéséről. Klasszikusan ilyen, amikor elhatározzuk, hogy egy vásárlás, utazás vagy épp a kényelmes nyugdíjaskor eléréséhez végre elkezdünk rendszeresen félretenni. Az NN Biztosító nyugdíjcélú megtakarítási szokásokat feltérképező, országos, reprezentatív kutatásának eredményei szerint azonban mégsem beszélgetünk ezekről a témákról ismerőseinkkel, amivel fontos tippeket, visszajelzéseket is elszalasztunk.
A felmérés szerint a magyar 24-55 éves korosztály (generációra való tekintet nélkül) sokkal inkább beszélget akár a legbelsőbb magánéleti problémáiról is, mint arról, hogy milyen megtakarításban gondolkozik. A válaszadók jelentős része (57%) beszél ismerőseivel például arról, hogy kinek van valamilyen krónikus betegsége, hogy ki nem talál párt (47%) vagy épp kinek van súlyos betegsége a családban. Még a párkapcsolati válságokról is inkább beszélünk egymással (34%), mint arról, hogy ki takarékoskodik nyugdíjas éveire (30%). 76 százalék például egyáltalán nem osztja meg ismerőseivel, milyen típusú megtakarításai vannak.
Érdekes módon még az olyan egyéb pénzügyeinkről is sokkal könnyebben nyílunk meg ismerőseinknek, mint hogy mennyi a fizetésünk, vagy hogy milyen cafeteriát kapunk. A leginkább tabu témát az jelenti, hogy pontosan mennyi megtakarításunk van, ennél még arról is szívesebben osztunk meg információt a környezetünkkel, hogy mennyi banki hitelünk van.
„Fontos, hogy egészséges egyensúlyt találjunk abban, hogy mennyit beszélgetünk anyagi kérdésekről a családban és a barátokkal. Jelenleg nagyon ritkán hozzuk fel ezt a témát, pedig így tudjuk leginkább segíteni egymást és gyermekeinket is a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a céljaink eléréséhez szükséges információk megismerésében és a pénzügyi biztonságunk megteremtésében” – emelte ki Czene Árpád, az NN Biztosító termékfejlesztési vezetője.
A legfontosabb információforrást ezen a téren nem meglepő módon a család jelenti a kutatás szerint: a megkérdezettek 40 százaléka közvetlen családtagjainak véleményére ad leginkább megtakarítási kérdésekben. Emellett a hivatásos tanácsadók és barátok meglátásai nyomnak legtöbbet a latba.
Ezzel szemben a 24-55 évesek többsége úgy érzi, szülei nem fektettek elég hangsúlyt a pénzkezelés tudnivalóinak átadására. Több mint egyharmaduk szerint a családban nem is foglalkoztak ezzel, továbbá minden ötödik válaszadó mondta, hogy több időt és energiát kellett volna erre fordítaniuk otthon.
„Mindezekhez képest pozitívum, hogy a felmérésünk szerint a lakosság viszonylag jól ismeri, milyen nyugdíj-előtakarékossági megoldások állnak rendelkezésükre az öngondoskodáshoz. A nyugdíjbiztosításról például az emberek 90 százaléka hallott saját bevallása szerint, részleteiben pedig 60 százalékuk ismeri ezt az évente akár 130 ezer forintos adójóváírás lehetőségét kínáló konstrukciót” – tette hozzá Czene Árpád.
