Egy év alatt mért 7 százalékos drágulással a nyolcadik helyen áll Magyarország az Eurostat 27 ország lakásár-változását bemutató adatai alapján. A 2015 óta országos átlagban mért szűk 31 százalékos árnövekedés azonban még mindig dobogós helyet ér – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.
Ahogy arról a KSH is beszámolt a minap, a legfrissebb, tavaly harmadik negyedéves országos árindex minimális, 0,3%-os csökkenést mutat az előző negyedévhez képest. Noha ez még csak előzetes adat, mely a véglegesítés után módosulhat, beszédes, hogy 2014 eleje óta csak egyszer, 2017 első három hónapjában volt egy hasonlóan minimális árcsökkenés, különben évek óta rendületlen a magyar áremelkedés. Az Eurostat által – szintén a harmadik negyedéves adatok nyomán – kiadott index Magyarországon kívül még Olaszországban, Romániában, Szlovákiában és Finnországban mutat 1%-ot nem meghaladó árcsökkenést. Három hónap alatt pedig Hollandiában volt a legnagyobb ütemű, 3,3%-os a drágulás.
Az egy év alatt végbement árnövekedés Szlovéniában volt a legjelentősebb, ahol 15,1%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. 10%-ot meghaladó növekedés Szlovénia mellett csak Hollandiában volt a vizsgált 27-ek közül. A magyar mutató 7%-os, amivel a nyolcadik helyen állunk. Éves szinten csak Olaszország és Svédország mutat minimális áresést.
Köszönhetően a tavalyi harmadik negyedév alatt bekövetkező árcsökkenésnek, a dobogó csúcsáról annak harmadik helyére csúsztunk vissza abban a mutatóban, ami a 2015-höz képest bekövetkező összesített áremelkedést mutatja. Az „élboly” viszont nagyon szoros: az elsőség Írországé 33,3%-kal, még Csehország áll előttünk 31,8%-kal, majd következik hazánk 30,9%-kal.
„Az adatok tehát még előzetesek, nem mutatják a negyedév összes lakóingatlan tranzakcióját, ugyanakkor valószínűsíteni lehet, hogy az elmúlt évek nagy ütemű, éves szinten tíz százalékot meghaladó lakásár-emelkedése a végéhez közeledik” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A 2016-ban indult nagy ütemű újlakás-építés kínálata a következő években valószínűleg vissza fog esni a legutóbbi áfa-módosítás nyomán (mivel a 2018. november elsejét követően megszerzett építési engedélyekkel épült lakásoknál 5%-ról 27%-ra nő az áfa). Így, ezen lakásokat előnyben részesítő, a nagy ütemű áremelkedésben jelentős szerepet játszó befektetési célú vásárlások is visszaszorulhatnak, illetve részben a használt lakás piac felé terelődhetnek” – teszi hozzá az elemző.
