Csökkent a közép-európai régióban a pénzügyi igazgatók optimizmusa egy év alatt, de összességében még mindig bizakodóan tekintenek a jövőbe. A Deloitte friss felmérése szerint a magyar pénzügyi vezetők közül a legtöbben 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP-növekedéssel számolnak és kevésbé tartanak a gazdasági bizonytalanságoktól, mint régiós társaik.
A közép-európai régió 17 országában, közel 700 pénzügyi igazgató bevonásával készült kutatás alapján a legnagyobb visszaesés a gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásokban volt megfigyelhető, ugyanakkor még mindig ezen a területen a legbizakodóbbak a megkérdezettek, ez a mutató a 2018-as 60-ról 50 százalékra esett vissza. A CFO-k közvetlen üzleti környezetük következő egy évben várható alakulására vonatkozó várakozásaik már az előző kutatás során is negatív értéket mutatott (-22 százalék), és ez az index idén még tovább esett, már -28 százaléknál tart.
A megkérdezett pénzügyi vezetők saját vállalkozásaik teljesítményével kapcsolatban összességében bizakodók, azonban ebben a vonatkozásban is megfigyelhető a növekvő aggodalom. Míg tavaly még 32 százalékos volt ez a bizalmi index, addig idén már csak 24 százalékos. A felmérés során megkérdezettek 66 százaléka azzal számol, hogy nőni fog a cégük forgalma a következő 12 hónapban, azonban már csak 39 százalékuk optimistább a forgalom vonatkozásában, mint hat hónappal korábban.
A GDP alakulása kapcsán optimisták a régió pénzügyi igazgatói. Átlagosan 2,3 százalékos GDP növekedést várnak, ami magasabb mind a 2016-os, mind a 2017-es várakozásnál és mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 2018-as értéktől. Eltérően látják ugyanakkor a helyzetet az eurózónához tartozó országokban, valamint az azon kívüli államokban dolgozók. Míg az eurózónában lévő CFO-k közel fele szerint akár 2,6 százalék fölött is lehet a GDP bővülés mértéke, addig a teljes régióban már csak 40 százalék azok aránya, akik így látják.
A magyarországi pénzügyi igazgatók közül a legtöbben (40 százalék) 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP növekedéssel számolnak, de majdnem ilyen magas azok aránya is (35 százalék), akik 1,6 és 2,5 százalék közötti fejlődést várnak. A megkérdezettek 10 százaléka szerint akár a 3,5 százalékot is meghaladhatja idén a magyar GDP növekedésének üteme, 5 százalék szerint viszont a 0,5 százalékot sem éri majd el.
Általában kedvezően ítélik meg a munkanélküliség alakulását a kutatásban megkérdezettek, azonban a jövőbe vetett bizalom ezen a területen is csökkent egy év alatt. Míg az egy évvel korábbi kutatás során még a válaszadók 47 százaléka vélte úgy, hogy csökkenni fog a munkanélküliség, most már csak 38 százalék volt ez az arány. Szintén figyelmeztető, hogy egyre többen tartják reális veszélynek a munkanélküliek számának bővülését, egy év alatt 13-ról 21 százalékra nőtt az arányuk.
Változás volt tapasztalható a fogyasztói árindex (CPI) megítélésében is, a legújabb felmérés során a pénzügyi vezetők 82 százaléka számolt ennek növekedésével, ami 3 százalékpontos visszaesést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest.
Az üzleti tevékenységet övező bizonytalanságok kapcsán, ha kis mértékben is, de nőtt azok aránya, akik nagyon magasra értékelik a bizonytalanság szintjét és csökkent az ebben a vonatkozásban javulást várók részesedése. Régiós viszonylatban igen kedvezően látják a helyzetet a magyar pénzügyi igazgatók, 75 százalékuk szerint ugyanis átlagos marad idén a pénzügyi és gazdasági kockázatok szintje, és mindössze 5 százalékuk ítéli meg úgy, hogy magas lesz, ami messze a legalacsonyabb érték a felmérésben szereplő országok között. Az idő a válaszadók többsége szerint nem kedvez a pénzügyi kockázatvállalásnak, 73 százalékuk véli így.
„Nagyjából a tavalyi szinten vannak a jövővel kapcsolatos várakozások a régióban, igaz kismértékű csökkenést megfigyelhető volt az optimizmusban. Bár összességében még mindig kedvezően ítélik meg a helyzetet a pénzügyi igazgatók, kérdés, hogy a csökkenő bizalom vajon már annak a jele-e, hogy változás jön” – mondta el Szemere Dávid, a Deloitte Magyarország CFO programvezetője. „A kutatás adatai alapján a magyar pénzügyi igazgatók stabilnak látják vállalataik helyzetét és régiós összevetésben is szembetűnő, hogy mennyire kevéssé tartanak a pénzügyi és gazdasági bizonytalanságoktól. Ez egyébként abban is megmutatkozik, hogy a térségben a legnagyobb arányban vállalnának pénzügyi kockázatokat, 50 százalékuk jelezte ezt” – tette hozzá Szemere Dávid.
