Globálisan ugyan csökkent tavaly az eladott okostelefonok száma, itthon azonban növekedést hozott ebben a szegmensben 2018 a GfK felmérése szerint. Ahazai piac közel felét már a nagykijelzős készülékek adják, ami arra utal, hogy a magyar fogyasztók is egyre inkább a prémium mobilokat keresik.
A múlt évben 1,44 milliárd okostelefont adtak el világszerte, a GfK elemzése szerint, ez 3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A mobilokból származó bevétel azonban nőni tudott, köszönhetően annak, hogy tovább erősödött a prémium szegmens. Ez számokban kifejezve 5 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest, a forgalom pedig 522 milliárd dollár volt.
“A hazai okostelefon piacon 6,6 százalékos növekedést tapasztaltunk 2018- ban az előző évhez képest. Ha negyedévenkénti bontást nézünk, az utolsó negyedévben 704 ezer készüléket adtak el, ami 1,7%-kal teljesítette túl a 2017-es év utolsó negyedévét. Éves szinten 2,47 millió darab készülék eladásáról van szó, ebből is látszik mennyire fontos szerepet játszik az utolsó negyedév. A nagykijelzős készülékek (phabletek) már 44%-ot képviseltek 2018-ban, ami jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest. Azaz folyamatos eltolódást tapasztalunk a nagyobb értékű, nagy kijelzős telefonok irányába” – mondta el a magyar piac kapcsán Sztupár Andrea a GfK Hungária, Market Insight terület vezetője
2018. IV. negyedévében világszerte 375 millió készülék (2017-hez képest -7 százalék) került eladásra összesen 144 milliárd dollár értékben. A 2018-ban eladott okostelefonok mintegy 12 százalékát (2017-ben: 9 százalék) kínálták 800 dollárnál is magasabb áron. A 150-400 dolláros közepes árszintet képviselő szegmens továbbra is fontos versenytér: a 2018-ban globálisan eladott készülékek 46 százaléka (2017ben: 44 százalék) e szegmensbe tartozik.
Noha némiképp nehéz az összehasonlítás 2017 erős utolsó negyedévével, a 2018. október-decemberi időszakban az újabb innováció hiánya meghosszabbította az egyes készülékek lecseréléséig tartó használati időt, így nyomást gyakorolt az átlagárakra, minek eredményeképpen az 2 százalékos csökkenést követően az 384 dolláron állt meg.
A GfK Consumer Life tanulmánya azt mutatja, hogy a birtoklásra vonatkozó fogyasztói trendek változóban vannak. A fogyasztók nem csupán arra törekednek, hogy „kevesebb, ám magasabb minőséget képviselő javakat birtokoljanak”, amelyekért magasabb árat is hajlandók fizetni, de „az élményeket (még) többre tartják a tárgyak birtoklásánál”. Legyen szó bár nagyobb memóriáról, kijelző méretről vagy több nagyfelbontású kameráról, ez az innováció nem hozza lázba a fogyasztókat és nem pörgeti fel a keresletet.
Igor Richter, a GfK telekommunikációs szakértője elmondta, hogy “kutatásunk szerint bár az okostelefonok új funkciói már a laptopok teljesítményével és funkcióival vetekszenek, ezeket a magas színvonalú specifikációkat a készülékek nyújtotta újfajta élményekre le kell lefordítani. A high-end gaminget a PC-ipar uralja és jelenleg ez a szegmens a fő hajtóerő az iparág számára. Ugyanakkor az okostelefonon játszható játékok terén még jelentős kiaknázatlan potenciál látható.
Annak ellenére, hogy az okostelefonok a számítógépekhez képest kisebb kijelzővel rendelkeznek, gyors chipkészletei, éles kontrasztú kijelzői és megnövelt akkumulátorkapacitása a gaming okostelefonokat ideálissá teszi arra, hogy a nagy teljesítményt igénylő játékok út közben is élményt nyújtsanak. Ez magyarázza azt is, hogy világszerte az okostelefon-használók 55 százaléka játszott okostelefonján az elmúlt 30 napban.”
A viselhető kiegészítők 2018-ban további erőteljes növekedést mutattak: 2017-hez képest az irántuk mutatkozó kereslet 16 százalékkal, értékforgalmuk pedig 35 százalékkal növekedett. A keresletet a SIM-kártyás okosórák hajtották, amelyek az e kategóriába tartozó termékekből forgalmazott érték többségi részét – 17 százalékát – adták a 2017. évben regisztrált 8 százalékkal szemben.