Segíthetne a közösségi közlekedés

Egyre nő az ingázásra fordított idő, az emberek pedig a saját autó használatát részesítik előnyben – derül ki a Visa felméréséből. A közösségi közlekedés megoldás lehetne, de néhány dolgon még változtatni kellene.

A Visa és a Stanford Egytem együttműködésében megjelent az egyik legátfogóbb közlekedéssel foglalkozó kutatás: világszerte 19 országból több mint 19 000 közlekedő vett részt a felmérésben

A tanulmány azonosítja a közösségi közlekedésre és parkolásra vonatkozó trendeket és kihívásokat a népességszám és a városokba irányuló migráció tükrében

Az ENSZ szerint 2050-ig a világ lakosságának 68%-a városokban él majd; a 10 millió főnél népesebb „megavárosok” száma ez idő alatt a mai 43-ról 51-re nő.

A közlekedési társaságokkal, gépjárműgyártókkal és technológiai startupokkal való együttműködési tapasztalataira építve a Visa globális kutatásra adott megbízást „A közlekedés jövője: mobilitás a megaváros korában” címmel, hogy jobban megértse, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a közlekedőknek ma és a jövőben. A főbb megállapításokat a Stanford Egyetem szakértői összevetették a már ismert és a közeljövőben várható innovációkkal, hogy jobban megértsék a még meglévő technológiai hiányosságokat, és választ találjanak a belőlük származó problémákra.

A fizetés központi tényező minden közlekedési forma esetén, és egyre inkább integrált része lesz, ahogy a városok bevezetik az érintéses tömegközlekedést, a digitális parkolás-fizetést és a kerékpár vagy robogó bérlési szolgáltatásokat.

Mike Lemberger, a Visa termék megoldásokért felelős európai alelnöke szerint: „Városaink jövőbeli sikere összekapcsolódik a közlekedés és a mobilitás jövőjével, és egyben függ is tőle. A Visa és partnerei ebben fontos szerepet játszanak, világszerte elérhetővé téve a fizetési élményt a közlekedők milliói számára, és egyúttal támogatva a közösségi közlekedésért felelős hatóságokat abban, hogy olyan fenntartható és kényelmes közlekedési megoldásokat alakítsanak ki, amelyek javítják a közlekedést használók életét.”

Herman Donner, a Stanford Egyetem kutatója, a riport társszerzője elmondta: „Ha körülnézünk a technológia térképén, azt látjuk, hogy már most is számos olyan termék létezik, amelyek az utazással kapcsolatos napi frusztrációkra adnak választ. Azonban egyik megoldást sem szabad a többitől függetlenül továbbfejleszteni. A legnagyobb kihívás az, hogy először azonosítsuk a releváns technológiát, amely megfelelő termékeket tud biztosítani a piac számára, majd számos érintett – mobilitással foglalkozó szolgáltatók, technológiai vállalatok, infrastruktúra tulajdonosok és tömegközlekedési vállalatok – bevonásával alkalmazzuk ezeket a termékeket. A kutatásunk alapján azt gondoljuk, hogy sok apró, járulékos fejlesztés jelentős változást hozhat a napi közlekedésben, legyen szó akár a parkolóhely keresésben való segítségről, az autók újratöltéséhez szükséges legjobb ár megtalálásról vagy a közösségi közlekedéssel való utazás megtervezéséről.”

A kutatás 19 országból 19 000 fogyasztó véleményét tükrözi, és olyan, az egyre növekvő városi központokat érintő komoly kihívásokat azonosít be, mint az alábbiak:

Főbb globális trendek

Közlekedésre fordított idő:

• A válaszadók 46%-a azt tapasztalta, hogy nő az ingázással töltött idő.
• A résztvevők felét (52%) frusztrálják a közösségi közlekedés használata során szerzett tapasztalatok.
• Egyharmaduk (37%) arra számít, hogy a következő öt évben nőni fog közlekedéssel töltött idő.

Autóhasználat:

• A saját autót továbbra is elsődleges közlekedési eszközként használják mind az ingázásra (60%), mind egyéb utazásra (61%).
  • A Z-generáció (18-25 évesek) mindössze 42%-a használ autót munkába, iskolába járáshoz vagy egyéb utazáshoz.
• A vezetés leginkább nem kedvelt aspektusa a parkolóhely keresés, ezt a válaszadók 64%-a mondta.
  • Ezt követi a parkolási bírság kockázata arra az esetre, ha hosszabb ideig parkolnak, mint tervezték (44%), és
  • a szükségesnél többet fizetni a parkolásért (42%).

Közösségi közlekedés használat:

• A megkérdezettek kevesebb mint fele használ közösségi közlekedést munkába vagy iskolába járáshoz (44%).
• Ez a szám 54%-ra nő abban az esetben, ha például szórakozni mennek.
• A közlekedők három tényező alapján választanak közlekedési módot: kényelem, megbízhatóság és túlzsúfoltság. Az egyes tényezők jelentősége életkortól függ:
  • Baby Boomerek (56+ korosztály) – kényelem (82%), megbízhatóság (84%) és túlzsúfoltság (72%)
  • X-generáció (46-55) – kényelem (79%), megbízhatóság (82%) és túlzsúfoltság (71%)
  • Millenniumi generáció (26-45) – kényelem (74%), megbízhatóság (76%) és túlzsúfoltság (67%)
  • Z-generáció (18-25) – kényelem (62%), megbízhatóság (67%) és túlzsúfoltság (55%)

Fizetés:

A fizetés bonyolultsága a legtöbb általános panasz oka.

• Ha egyszerűbb lenne fizetni a közösségi közlekedés használatáért, az átlaghasználat 27%-kal nőne.
• 47% szerint probléma, hogy különböző jegytípusokra van szükség a különféle utazási formákra.
• 44% problémaként fogalmazta meg, hogy nem tudja mennyit kell fizetni, és
• 41% említette, hogy bosszúságot okoz nekik, ha egy szolgáltatásért csak készpénzben lehet fizetni. A megkérdezettek szerint emiatt kevésbé használják a közösségi közlekedést és inkább saját autóra váltanak.
• Az autót használók 47%-a szeretne olyan innovatív megoldásokat, amelyek segítségével megtalálhatják a legolcsóbb elérhető üzemanyagot.
• 35% olyan alkalmazást szeretne, amely felismeri a tartózkodási helyet, ahol épp feltankolják gépkocsijukat, és az alkalmazáson keresztül lehetőség van fizetni.

A Visa 5 javaslata

• Fektessünk be a konnektivitásba. A városok önkormányzatainak olyan élő adat-infrastruktúrába kellene befektetnie, amely alapvetően szükséges a fogyasztói igényeket kielégítő technológiai megoldásokhoz. Ez támogatja a valós idejű adatcserét, amely egyrészt tájékoztatást ad a felhasználóknak az utazásaikkal kapcsolatban, másrészt információval látja el a városokat, hogy meg tudjanak felelni a hullámzó igényeknek.
• Teremtsünk zökkenőmentes fizetési élményt, hogy így támogassuk a többféle eszközt használó ingázó utakat. A városi önkormányzatoknak és a várostervezéssel foglalkozó szakembereknek együtt kell működniük kutatóintézetekkel, járműipari, technológiai vállalkozásokkal és az olyan fizetési megoldásokat kínáló cégekkel, mint a Visa. Mivel egyetlen utazás is egyre inkább többféle közlekedési mód igénybe vételével történik (pl. gépkocsi+metró+kerékpár), létfontosságú, hogy a közlekedő számára egyszerű és zökkenőmentes fizetési élmény legyen elérhető az érintéses fizetéstől kezdve az alkalmazáson keresztüli fizetésen át a platform-alapú megoldásig.
• Integráljuk a személyazonosítást a fizetési élménybe. Mivel a vállalatok és az önkormányzatok egyre inkább alkalmazzák a digitális fizetési megoldásokat, integrálniuk kell az azonnali autentikációt is. A digitális személyi azonosítónak szerepet kell játszania a közlekedés használatában is, lehetővé téve az egyszerű és zökkenőmentes fizetést és a személyi autentikációt.
• A társadalom minden tagjának figyelembevételével tervezzünk kereskedelmi rendszereket. A kereskedelmi ökoszisztéma megtervezésénél a közlekedési rendszer minden szereplőjének figyelembe kell vennie az időseket, a bankszámlával nem rendelkezőket és banki szolgáltatásokhoz hozzá nem férőket is, hogy “senki ne maradjon az út szélén”.
• Alakítsunk ki stratégiai partnerséget, hogy még több információhoz jussunk. A városok olyan vállalatokkal alakítsanak ki együttműködéseket, amelyeken keresztül új információkhoz jutnak, és amelyek segítenek a tervezésben. A mesterséges intelligencia és a Big Data kombinálása alkalmas a fogyasztási, mozgási adatok és a változó trendek elemzésére, hogy valós időben lehessen azonosítani az igényeket és így segítséget nyújtani a városoknak a jövőbeli tervezéshez.