A vállalkozások kétharmada azzal együtt is megtartotta a dolgozóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat, hogy ezek többségének adókedvezményét ez év elejétől jelentősen megnyirbálták. Akadnak azonban olyan megoldások, amelyek 2019-ben is megőrizték adóelőnyüket – igaz, kevesen ismerik őket.
A hazai vállalatok harmada nem változtatott a tavaly alkalmazott béren kívüli juttatási rendszerén, egy másik harmaduk pedig a kedvező adózású elemek javára módosította azt – derül ki az Edenred Magyarország több mint kétszáz, jellemzően 100 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégre kiterjedő kutatásából. Az ebben szereplő társaságok 56,4% adott 2018-ban béren kívüli juttatást a dolgozóinak, és ezeket kevesebb mint 20%-uk szüntette meg. Azok a cégek, amelyekben tavaly nem működtettek ilyen rendszert, az idén sem terveznek bevezetni effélét.
A meglévő szisztémán változtatók preferenciái között a legelőkelőbb helyen a SZÉP-kártya szerepel, nem véletlenül, hiszen ez az elem megőrizte korábbi adóelőnyét. Ezáltal költségszempontból valóban kedvező megoldás, a megkérdezett vállalkozások ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy sok esetben nem járható út: nem mindenhol van igény jóléti juttatásra, sok helyen inkább a megélhetés része a béren kívüli plusz.
„A SZÉP-kártya mellett azonban léteznek további kedvezményes adózású lehetőségek is, amelyek 2019-ben is megőrizték korábbi vonzerejejüket, igaz, minimális az ismertségük” – mondta Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezetője. Szerinte ezek évente nyújtható összege egy háromfős család esetében meghaladhatja a 80 ezer forintot, miközben az ezt a summát juttatásként adó cég körülbelül 30 ezer forintot takaríthat meg az az adókedvezmény révén.
Az egyik „ismeretlen” a csekély értékű ajándék. Az Edenred kutatásából is kiderül, mennyire kevés cég van tisztában ennek a létezésével, miközben tökéletes motivációs eszköz. Ráadásul a munkaadó maga dönthet az átadás időpontjáról és az apropójáról, amely lehet nőnap, évforduló, születésnap, esetleg kiegészítés a húsvéti vásárlásokhoz.
A minimálbér 10 százalékánál, azaz 2019-ben a 14 900 forintot meg nem haladó, csekély értékű ajándék „egyes meghatározott juttatásnak” minősül, így a juttatónak csak 40,71% közterhet kell befizetnie utána, miközben a magánszemélynek adókötelezettsége sem keletkezik. Eddig évente háromszor lehetett élni ezzel a lehetőséggel, ez januártól évi egyre csökkent, közben viszont kibővült a juttatási viszonyok köre. Korábban ugyanis csak meghatározott felállásban (munkáltató-munkavállaló vagy ex-munkavállaló, szakszervezet-tag stb.) működött, 2019-től azonban ezek a megkötések megszűntek: az év elejétől bármely kifizető-magánszemély viszonylatban adható. További előnye, hogy a munkavállaló és családtagjai egyaránt kaphatnak ilyen kedvezményes adózású juttatást, így például egy háromfős család esetében évi 44 700 forint a plafon.
Az új jogszabályi környezet is tartalmaz bizonyos megkötéseket: csekély értékű ajándék kizárólag készpénzre nem váltható eszközökön adható, és további feltétel, hogy legyen meghatározható az a termék- és/vagy szolgáltatáskör, amelyben az utalvány felhasználható. A juttatás adókedvezményének érvényesítéséhez kötelező nyilvántartást vezetni.
Ezen kívül létezik egy még kevésbé ismert lehetőség is, a rendezvény keretében adott ajándék, amely a minimálbér 25%-ig szintén 40,71%-os járulékteherrel adózik. Ezzel a lehetőséggel egy céges karácsonyi vacsorán vagy csapatépítésen további 37 250 forint adható. Mindkét megoldás hozzáférhetővé tehető az Edenred kártyás konstrukcióival, a hagyományos eszközöket előnyben részesítő cégek pedig választhatják a tradicionális, papíralapú utalványokat is – akár az igényekre szabva, már 14 900 forintos névértéken.
