A brit alsóház tegnap újra leszavazta a brit EU-tagság megszűnéséről szóló megállapodást, a képviselők így a rendezetlen kilépésről dönthetnek. Az Atradius hitelbiztosító brexit-elemzése szerint az Európai Unió összes tagállának gazdaságát visszavetheti a kizuhanás.
A tanulmány szerint hard brexit, vagyis megállapodás nélküli kilépés esetén a szigetországban 14 százalékkal több lehet a csőd az idén, mint tavaly. Az infláció 4 százalékos növekedése elsősorban a brit kiskereskedelmet és vendéglátóipart érinti majd, míg a kereskedelmi korlátozások főleg a gyártóipart, a vegyipart és a textilipart sújtják. Az európai uniós tagállamok közül Írországban, Hollandiában, Belgiumba és Dániában várható a legtöbb csőd.
Nagy-Britannia rendezetlen kilépésének legfőbb üzenete a bizonytalanság a piacok számára. „Ez a bizonytalanság például a nagy-britanniai beruházások csökkenésében jelentkezhet, itt 7% visszaesést prognosztizálunk 2020-ig. A brit inflációt idén 4% fölé várjuk hard Brexit esetén. A font 2019 második negyedévére további 11 százalékkal gyengül majd a dollárhoz képest, és az euró esetében is gyengülésre lehet számítani. Ha nincs megállapodás, az Unió összes tagállamában csökken majd a GDP. A brit GDP 2,1%-kal, a magyar GDP 0,3%-kal eshet vissza” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Az Atradius elemzése szerint a brit után az ír gazdaság sínyli meg a leginkább az esetleges kizuhanást. A közép-kelet európai tagállamokban, így Magyarországon is, valamint a skandináv országokban azért csökkenhet az átlagosnál nagyobb mértékben a GDP, mert nem tagjai az eurózónának, ahol a gyengülő euró segítheti az exportot.
„A megállapodás nélküli kilépés hatásait jól mutatja, hogy például Spanyolország és Portugália a kevesebb brit turista miatt szenved veszteséget, itt a csődök számának 1%-os növekedésére számítunk. A német autóipar eleve gyengélkedik, januárban több mint 9%-kal csökkent a termelés, ezért itt még több fizetésképtelenségtől lehet tartani. Ez a hatás érkezik meg Magyarországra is, ráadásul a gyengülő euró csökkenti a magyar export versenyképességét ” – mondta Vanek Balázs.
Az Atradius elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a megegyezés nélkül kiválás nem csak a fizetésképtelenség növekedése, a GDP csökkenése, vagy a vámtarifák megjelenése miatt lényeges. A kereskedelmet lassítják majd nem díjszabással kapcsolatos korlátozások is, mint például a vámellenőrzések, vagy az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek fokozott ellenőrzése a határokon.
