Az ingatlanalapok népszerűsége a mai napig töretlen, ám a májustól tervezett szigorúbb szabályozás miatt több változást is várnak a piaci szereplők. Mi a helyzet jelenleg és mi változhat? – a Duna House összeszedte a legfontosabb tényeket és a várható hatásokat. A legfrissebb számok még mindig nagyon erősek, csak februárban 26 milliárd forint került a hazai ingatlanalapokba, amivel továbbra is a legnépszerűbb formája maradt a befektetéseknek. Összességében az 1600 milliárdhoz közeli teljes vagyon, így több mint negyede ingatlanalapokban található.
A közelmúltban berobbant hír alapján pedig rövid távon további élénkülés várható a piacon, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a nyíltvégű ingatlanalapok visszaváltására vonatkozóan T+180 napra növelné a befektetési jegyek visszaváltásának idejét. A szigorítás pontos részletei még nem ismertek, de az biztos, hogy ez jelentős változást okozhat a befektetések piacán. A kereslet a tervezett májusi bevezetésig jelentősen megugorhat, hiszen addig a jelenlegi, kedvezőbb szabályozás érvényes a termékekre.
A szabályozás módosítása mindenképpen szükséges lépés, azonban a szigorítás mértéke vitatható. Fontos, hogy az ingatlanalapokban lévő eszközök értékesítési idejéhez igazítsa a szabályozás a befektetési jegy visszaváltási idejét. Szembetűnő volt az ingatlanalapok piacán, hogy a rövid visszaváltási idejű ingatlanalapokat rövid betétként használták a befektetők. Ezzel normál piaci körülmények között nincs probléma, ám válság esetén, amikor a nem-lakó ingatlanok piaca a banki finanszírozás leállása miatt azonnal befagy, komoly problémát jelenthet, akkor is, ha magasabb likvid hányadot tart az alapkezelő.
„Az új szabályozás miatt hosszú távon a keresletet bizonyára csökkenti majd, hiszen a rövid távra szándékozó befektetők kiszorulnak, ezzel viszont lehetősége nyílik az alapkezelőknek arra, hogy nagyobb arányban tartsanak ingatlanokat. Ez kedvező hatással lesz az alapok hozamára is, és hosszú távon olyan befektetők birtokolják majd az ingatlanalapok befektetési jegyeit, akik tisztában vannak az adott ingatlantípus értékesítési sajátosságaival, és emiatt tudomásul veszik a hosszabb visszaváltási időt is. – nyilatkozta Czeiler-Fóris Angelika, az Impact Alapkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. „A Duna House Lakásalap kezdettől fogva a mögöttes termék biztonságos értékesíthetőségének idejéhez igazította a befektetési jegyeinek visszaváltását, ami minden körülmények között biztonságot nyújt a befektetőknek, mivel az Alapban lévő lakóingatlanoknak válságban is van piacuk, a lakóingatlanok piacán mindig van tranzakció. A portfólió jelentős része pedig olyan környéken helyezkedik el, ahol a 2008-as válság idején is csak kb. 9 %-kal csökkentek az árak.”
A lakásalapba fektetett pénz az esetleges hosszabb visszaváltási idő ellenére is fontos és hatékony eszköz maradhat a lakáscélú megtakarítás céljából. Ez a típusú befektetés ugyanis együtt mozog a lakáspiaccal, tehát a szükséges összeg meglétekor lakásra konvertálható, ami egy lakás-, vagy nyugdíjcélú állampapír esetén – a lakásáraknak a ciklikusságon átívelő növekedése miatt – még az állampapír kedvező kamatozása ellenére sem biztosított.
A Duna House két éve indította útjára első Magyar Lakás Ingatlanalapját, amely segítségével pénzügyi befektetésként, közvetlen lakásvásárlás nélkül lehetünk részesei a fejlődő ingatlanpiac előnyeinek és kimagasló hozamának. Az alap eddigi legmagasabb, az ingatlanalapok közül is kiemelkedő, 11,94%-os éves hozamot ért el átlagos, lakóingatlanpiaci kockázatvállalás mellett (hitel- és érdemi devizakitettség nélkül), valamint kezelt vagyon értéke is átlépte a 4 milliárd forintot.
