Egy karrierváltással foglalkozó platform felmérése szerint nem haladhatunk el a pályamódosítás aktualitása mellett: öt emberből kettő éppen pozíciót vagy foglalkozást vált, ketten pedig jelenleg is a váltást készítik elő. Hiánypótló eseményen hozta össze a Coworkid Alapítvány és a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja a munkaerőpiac szereplőit.
A változás mindannyiunk életpályájának természetes velejárója, pláne napjainkban, amikor egy átlagos munkavállaló 3 évnél alig tölt el hosszabb időt egy munkahelyen. A nők esetében jóval gyakoribb, hogy szakmaváltásra kényszerülnek; legtöbbször akkor kell pályát módosítaniuk, amikor a szülési szabadság után szembesülnek azzal, hogy korábbi szaktudásuk már nem keresett a piacon. Az #énjövőm program és partnerei egyaránt kiemelt fontosságúnak tartják a kisgyermekes szülők munkába való visszatérési esélyeinek és munkaerőpiaci reintegrációjának javítását, így szeptember 19-i egy karriernap keretében szerették volna képzési és toborzási oldalról is megvizsgálni a célcsoport jelenlegi lehetőségeit. Meglepődnénk például, hogy hány nő jelentkezik targoncavezető-képzésre, vagy hogy hány kismama tanul programozást a GYES alatt. A toborzási oldal képviselői arról számoltak be, hogy az IT Java fejlesztő, szoftverfejlesztő, programozó, értékesítők és értékesítő vezetők azok a pozíciók, amiket a leggyakrabban meghirdetnek náluk a vállalatok.
Fizetésemelés helyett továbbképzési lehetőség?
A Perfekt vezérigazgatója, Szepessy Hajnalka szerint a mai munkaerőpiaci helyzet nem is annyira az egyéneket, hanem a munkáltatókat ösztönzi tanulásra. A kutatások szerint ugyanis a munkaerő-megtartás és munkavállalói motiváció ma már sokkal inkább a fejlődési, továbbtanulási, feljebbjutási lehetőségekben rejlik, mintsem például a pénzbeli juttatások mértékében.
A tanulási típusok terén van egy jellemző magyar magatartás: “Tapasztalataink szerint Magyarországon az emberek akár 50 kilométert is utaznak, csakhogy egy közösségben, csoportosan tanuljanak; hiába a sok online tanfolyam. Pedig a kutatások szerint 15 perc önálló online tanulás sokszor hatékonyabb, mint 45 perc csoportban“- magyarázza Szepessy.
Benedek Máté a Green Fox Academy marketing és kommunikációs vezetője azt emelte ki, hogy mindamellett, hogy a megfelelő energiabefektetéssel bármilyen szakma elsajátítható, akár otthonról is, a képzőintézmények és munkahelyi tanulás legfontosabb hozzáadott értéke a gyakorlat, és az elméleti tudás élethelyzetben való alkalmazása.
A munkaerőpiac kettős helyzete
Míg a kisgyermekes szülők és pályamódosítók hatalmas potenciált jelentenek a munkaerőhiány problematikájának megoldására, munkáltatói oldalról előfordulhat, hogy a feltételek nem megfelelőek ahhoz, hogy ezen csoport tagjai is gazdaságilag aktívak lehessenek. A cégvezetők érzékenyítésére rendkívül szükség van: “annak elérésére, hogy a cégvezetést ne a szigorú kontroll irányítsa, a HR szakma felelőssége is” – mondja Farkas Dóra HR-szakértő.
A HR-esek tapasztalata szerint álláskeresőként a legfontosabb, hogy kellő önismerettel rendelkezzünk, definiálni tudjuk, kik vagyunk és milyen munícióink vannak, és mindez társuljon egy tudatos tervezéssel, annak vízionálásával például, hogy pontosan mivel foglalkozunk egy munkanapon, hogyan néz ki a munkakörnyezetünk, mivel járunk munkába stb. Csanda Gergely, a Talentuno marketing directora szerint ennek a tudatosságnak viszont nagyon ellenhat a munkaerőpiac azonnalisága és instant változásai: “Ma már nem tervezünk 3-5 évre, azt sem tudjuk, mi lesz 3 hónap múlva. A rövidtávú lehetőségekért tapasztalatom alapján az emberek akár azonnal feladják a hosszútávú céljaikat”
Családbarát munkahely kerestetik
A karriernap meghívott szakértői 90%-ban kisgyermekes szülők voltak, így mindannyian releváns és személyes tapasztalattal tudtak nyilatkozni arról, hogy hogyan egyeztethető össze szakmai kiteljesedésük a családalapítással. HR Partner Consulting projektmenedzserének tapasztalata szerint nincs különbség aközött, hogy a multinacionális vállalatok vagy a magyar kis-/középvállalkozások családbarátabbak-e. “A multiknál az infrastrukturális és szervezeti keretek teszik lehetővé a rugalmasságot, például a munkahelyi gyerekfelügyelet vagy az alapértelmezett home office napok. A KKV-k pedig még nem feledkeztek meg emberi mivoltukról, ezért tudnak megértően, empátiával közelíteni a kisgyerekes szülőkhöz.”
A rugalmas és családbarát munkahelyet kereső, és karrierváltásban gondolkozó kisgyermekes szülőknek 3 tippel szolgáltak a karriernap toborzási szekciójának képviselői: – gondolkozzunk szabadúszói szemlélettel akár projekt alapú munkavégzésben
– nézzünk szét, hogy milyen platform-bizniszbe tudunk bekapcsolódni, hiszen ilyen platformok már szinte minden szakterületen jelen vannak, egyszerű csatlakozási lehetőséget kínálnak, és kis erőbefektetéssel akár főállás vagy kisgyermek mellett is elkezdhető
– végül, de nem utolsó sorban, ne féljünk jelentkezni teljes munkaidős állásra akkor sem, ha igazából részmunkaidőben szeretnénk elhelyezkedni. A tapasztalatok alapján ugyanis meglepően pozitív a reakció még a kis- és középvállalkozások részéről is, akik gyakran nyitottak annak kipróbálására, hogy 6 órában is működőképes-e a 8 órásnak szánt pozíció. “Érdemes az állásinterjún őszintén beszélgetni az igényekről, még akkor is, ha a kiírás nem feltétlenül egyezik az általunk preferált feltételekkel” – bátorít Csanda Gergely.
Nemi sztereotípiák a foglalkoztatásban
Hazánkban ma még mindig szokatlannak számít, ha egy fiú óvodapedagógus szeretne lenni, vagy egy lány programozónak tanul. A szakmák nőies vagy férfias jellegének beidegződése már a korai szocializációtól kezdődően, a gyerekkortól jelen van. A 19-i esemény egyik panelbeszélgetése, kifejezetten inspirációs céllal, elismert személyek bemutatására és karrierváltási útjukra koncentrált, akik között szokatlan szakmával rendelkező nők is megosztották történetüket. Nagy-Pojdin Beátát, a BebePiskóta bloggerét az első, szakmájával kapcsolatos nemi megkülönböztetés rögtön a cukrásztanfolyam legelején érte, amikor a mestercukrász-oktató a csoport 80%-át kitevő nőknek azt mondta, hogy úgyse lesz belőlük jó cukrász, mert “ők csak nők”.
Szép Nikolett, aki az alpinista szakmát választotta magának, szintén arról számolt be, hogy rendszeresen szembesül nemi sztereotípiákkal: “Tudok, és szoktam is nőnek öltözni. Munkában viszont nem érdekel, hogy festékes vagy poros, a munkaruhát szeretem – hiszen azt akarom, hogy a munkámért hívjanak és ismerjenek el. Habár a szakértelem, a tudás egy idő után elismerést vált ki, találkoztam bőven lenéző tekintetekkel, és sokszor kellett 100% helyett 150%-osan bizonyítanom, hiszen sokkal több figyelem irányul a csapatban lévő egyetlen nőre, mint 10 férfi közül akármelyikükre.”
Van, aki viszont előnyt kovácsol helyzetéből. “Az építőipar tipikusan olyan terület, ahol te nőként nulla vagy. Amikor a sokadik építkezésünkre szoknyában mentem ki terepszemlére, azt gondoltam például, hogy totál munkavédelmi piros pontot érdemelnék, ennek ellenére mindenki azonnal megcsinálta, amit kértem” – meséli Hodik Adrienn a Natura Hill panzió és slow food bisztró tulajdonosa.
Ehhez a karriernaphoz hasonló kezdeményezések hiánypótlóak, hiszen amellett, hogy reális képet adnak a munkaerőpiac helyzetéről, az álláskeresők és pályamódosítók motivációt kapnak ahhoz, hogy váltani merjenek és érdeklődésüknek megfelelően, a megváltozott igényeik alapján, vagy akár a hagyományos nemi sztereotípiák keretein túl találjanak rá álom-hivatásukra.
