Készpénz, bankbetét, életbiztosítás: ezekben az eszközökben tartják a pénzüket a megtakarítással rendelkező, internetező magyarok, de nagyot nőtt az állampapírok népszerűsége is. Az NN Biztosító augusztusi kutatása szerint emellett többségében nagy ívben kerüljük a kockázatot, és mivel kényelmesek is vagyunk, ha a pénzügyeinkről van szó, nagyra értékeljük azokat a megtakarítási megoldásokat, amelyekhez nem kell menet közben hozzányúlni. Ennek ellenére is kevesen ismerik például a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető, az ezeket az előnyöket kínáló céldátum eszközalapokat, pedig már rövid bemutatás után is minden ötödik megkérdezett szimpatizál ezzel a lehetőséggel.
Továbbra is a készpénz vezet a befektetési formák között azoknál a 24 és 59 év közötti magyar internetezőknél, akik hat hónapi nettó jövedelmüket meghaladó megtakarítással rendelkeznek – derül ki az NN Biztosító megtakarítási szokásokat vizsgáló felméréséből. A két évvel ezelőtti adatokkal összevetésben az is látható, hogy a bankók még jobban vezetnek, mint 2017-ben: akkoriban a megkérdezettek 37, jelenleg már 41 százaléka tartotta így a spórolt pénzét. Ennél nagyobb változás csak az állampapíroknál tapasztalható: a korábbi 15 helyett 21 százalék mondta, hogy befektetett ilyen eszközökbe. A fő megtakarítási célok továbbra is a vésztartalékképzés és a saját otthon: két év alatt 34-ről 42 százalékra nőtt azok aránya, akik lakásvásárlására vagy felújítására gyűjtenek.
Ezen rövidebb távú tervek mellett azonban továbbra is fontos célként jelenik meg a nyugdíj-előtakarékosság. Ezeket a megtakarításokat elsősorban a jelenlegi életszínvonal megtartása ösztönzi, hogy ne kelljen másokra támaszkodnunk időskorunkban, valamint, hogy kisebb-nagyobb kiadások is beleférjenek majd a mindennapokba.
„Magyarországon is elindult egy abszolút pozitív szemléletváltás: a többség már leginkább azért takarékoskodik, hogy jó dolgokat élhessen át nyugdíjas éveiben, a puszta megélhetésen túl élvezni szeretnénk a munka utáni éveket. Főként igaz ez a fiatalabbakra, akik programokra, élményekre vágynak időskorukra is, ezért pedig tenni is készek már most – emelte ki Baranyai Dávid, az NN Biztosító értékesítési vezetője.
Hogy mi alapján választunk az egyes megtakarítási lehetőségek között, a felmérés tanúsága szerint a többség (60%) kockázatkerülőnek tartja magát, még azok is, akik soha nem veszítettek befektetésen. Emellett a megkérdezettek alig 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maga kezelné a megtakarításait, míg a többség ezt inkább szakértőkre bízná: a befektetés „önjárósága” – a kutatásban résztvevők közel harmadának nyerte el a tetszését.
A kutatás ennek kapcsán külön kitért az úgynevezett céldátum eszközalapokra is, és bár ez a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető eszközalaptípus egyszerre kínálja ezt a fajta kényelmes automatizmust, méghozzá fokozatosan csökkentve a kockázati szintet a céldátumhoz közeledve, csupán 6 százalék mondta, hogy ismeri ezt a megoldást.
Ennek a kifejezetten hosszabb távra szóló eszközalaptípusnak a lényege, hogy az adott időpontra optimalizálja a befektetés értékét, és fokozatosan csökkenti a kockázati szintet. „A céldátum eszközalap épp ezzel nyújt pluszbiztonságot a megtakarításhoz: meghatározott rendszerességgel csökkenti a részvények részarányát és halad a biztonságosabb eszközök túlsúlya felé, így ráadásul az ügyfélnek erre magának elég ritkábban is figyelmet fordítania, ami külön hasznos lehet a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások esetén” – tette hozzá Baranyai Dávid.
Bár mindössze a megkérdezettek 6 százaléka ismeri a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében elérhető céldátum eszközalapokat, rövid bemutatás után már minden ötödik válaszadó gondolta úgy, hogy az ilyen típusú megoldások megfelelnek nyugdíjcélú megtakarításra. Ezen a téren külön vonzónak azt találták benne, hogy a tartam vége felé egyre biztonságosabb lesz a befektetés.
