2020-ra a digitalis média 69 %-a programmatic-alapú lesz, az idei 65 százalékkal szemben, a Zenith Programmatic Marketing Előrejelzés 2019 elnevezésű kiadvány szerint. Az idén először az ilyen típusú reklámköltés áttöri a 100 miliárd dolláros plafont (106 milliárd dollár körül alakulhat), 2020-ban a 127 milliárd dolláros, 2021-re pedig a 147 milliárd dolláros határt is átlépi, vagyis akkor már a digitalis média 72 %-a lesz programmatic-alapú.
A programmatic marketing iparág azonban olyan kihívásokkal néz szembe, melyek még azelőtt megoldásra várnak, mielőtt a hirdetők, kiadók és fogyasztók felfedezik a benne rejlő nagyszerű lehetőségeket. Az első kihívás az új technológia és folyamatok kidolgozása, melyek igyekeznek egyensúlyba hozni a vásárlók magánéleti védelmének igényét a célzás és személyreszabás előnyeivel. Az Európai Uniós GDPR szabályozás bizonyos személyes adatokat elérhetetlenné tett. A California Consumer Privacy Act (a kaliforniai vásárlói adatvédelmi törvény), ami januárban lép hatályba, ezt tovább erősíti. Mindeközben egyes webböngészők blokkolják a harmadik féltől származó sütiket, melyekre a programmatic reklámköltés hagyományosan támaszkodott a mérések, insight, célzás és célzott reklámok tekintetében.
“A sütik folyamatos kihalása arra enged következtetni, hogy az iparágnak újra kell gondolnia a célzás és személyreszabás megtervezésének módját, úgy, hogy mindvégig tiszteletben tartsuk a vásárlók magánéletre vonatkozó jogait,” – mondta Matt James, a Zenith Global Brand Elnöke. “A magas minőségű, elsődleges adat még soha nem volt ilyen létfontosságú a programmatic marketing sikerességének eléréséhez.”
Túl magas azoknak a reklám technológiai cégeknek a száma, amelyek a kiadók és a márkák közötti ellátási láncban díjat számolnak fel és mivel nem átláthatóak, ezért nincs hozzáadott értékük. “A márkáknak és a médiavásárlóknak minden olyan platformot felül kellene vizsgálniuk, amivel szerződéses viszonyban állnak, hogy biztosítsák az átlátható és hatékony kampány célok elérését,” – mondta Benoit Cacheux, a Zenith Global Chief Digital Officer-e. “Az erre nem hajlandó platformokkal be kellene szüntetni az együttműködést.”
Ahogy a harmadik féltől (third-party) származó adatok egyre inkább tömegcikké és kevésbé hatékonnyá válnak, a márkák egyre inkább a first-party adat gyűjtés felé fordulnak, amit közvetlenül a vásárlók adnak meg vagy közvetetten a weboldalakon zajló aktivitás során, vagy CRM programokon illetve egyéb, a márka által tulajdonolt forrásokon keresztül. Mivel ez minden márka esetében egyedi, a first-party adat valós versenyelőnyt nyútjhat. A CDP vásárlói adat platformok rendszerezik a márka saját adatait az ügyfélkapcsolaton keresztül és a megfelelő csatlakozással aktiválható a programmatic kereskedelmi ökoszisztémába, ami lehetővé teszi, hogy a márkák a vásárlók egyéni preferenciáira koncentráljanak. Azonban az is lényeges, hogy a vásárlói adatplatformokat (CDPs) más adatforrásokkal is összeköthessük, hogy teljes képet kapjanak minden vásárlóról és folyamatosan mérjék a teljesítményt a valós emberközpontú marketing eléréséhez. A first-party adat és a vásárlói adat platformok (CDPs)) megnövekedett használata, más eszközök együttes használatával, hatékonyabbá teszik a programmatic marketinget és magasabb befektetésre ösztönzik a márkákat.
Megfelelő magas látogattságot generáló formátumok egyre inkább elérhetőek az interneten, míg a technológia, ami a digitális közterületi reklámfelületeket és a TV-ben személyre szabott hirdetési blokkokat megnyitotta a programmatic technikák előtt, valós értékké kezdenek válni a reklámozók szemében.
A legfejlettebb programmatic piacok a digitális média részesedés szempontjából az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, ahol 2019-ben a digitális média 87, illetve 82 %-át fogják programmatic technológiákon keresztül vásárolni. 2021-re Dánia, Franciaország és Németország is több mint 80 %-os programmatic kereskedéssel bír majd a digitális médiában.
Magyarországon az automatizált piac mértéke 2018-ban 16,9 milliárd forint, amelyből a programmatic 15 %-os aránnyal, 2,7 milliárd forintos költéssel részesült, így a teljes 90,3 milliárd forintos hazai digitális reklámköltés kevesebb, mint 3 %-át tette ki.