Nagy nehezen felfalta a Disney a Foxot, bejött a digitális nyitás a Financial Timesnak, hatalmas médiapiaci terjeszkedésbe fogott egy cseh milliárdos, száműzte a politikai hirdetéseket a Twitter. Az idén is zajlottak az események a nemzetközi médiavilágban.
A Marketing&Media magazin idén is összegyűjtötte a médiapiac legizgalmasabb, legjelentősebb eseményeit. Tegnap a hazai piac 2019-es érdekességeit mutattuk be, ezúttal lássuk, mi történt a nagyvilágban.
Létrejött a Disney és a 21st Century Fox megafúziója
Az év elején hivatalosan is lezajlott a 21st Centruy Fox eladása a Walt Disney Company részére. Utóbbi 71,3 milliárd dollárt fizetett a konkurens médiavállalatért. A tranzakció 2017 decembere óta húzódott, a Disney ekkor jelentette be a felvásárlási szándékát, és 52,4 milliárd dollárt ajánlottak a Foxért. Azonban a Comcast is beszállt a licitbe, amivel jelentősen felverték a végső árat.
Az üzlet részeként a Disney-hez kerültek a Fox csatornái, filmstúdiói, a National Geographic, a Star India, valamint részesedéshez jutottak a Huluban is. Az amerikai és az európai versenyhatóságok döntése értelmében azonban a Foxnak értékesítenie kellett a sportcsatornáit, valamint Európában ki kellett szállniuk az A+E Televisionhöz tartozó History, H2, Crime+Investigation, Balze és Lifetime nevű csatornákból. Szintén a megállapodás része volt, hogy a Comcast kivásárolhatta a Fox 39 százalékos tulajdonrészét a brit Sky csoportból.
Financial Times: túl az egymillió előfizetőn
Az 1888-ban alapított brit üzleti napilapnak 2018 végén 985 ezer előfizetője volt, az idén tavasszal pedig elérték, majd meg is haladták az egymilliós számot. A Financial Times úttörő volt a fizetős online tartalomszolgáltatás terén, hiszen ezt már 2002-ben, a brit médiapiacon az elsők között meglépték.
Az egymilliós előfizetői szám sem érte őket váratlanul, hiszen ez a kitűzött céljaik között szerepelt, igaz, csak 2020-ra kalkuláltak ennek a szintnek a megugrását. A Financial Times előfizetési díjbevételének 80 százaléka már az online változatból származik, és ezek 70 százalékát Nagy-Britannián kívülről szerezték. A patinás napilap kiadója 2015-ben cserélt gazdát, amikor a brit Pearson csoport átszámítva 315 millió forintért eladta a céget a japán Nikkeinek. A tulajdonosváltás évében egyébként a Financial Timesnak 720 ezer előfizetője volt.
Nagy bevásárlást csinált a régióban a cseh PPF
A magyar Telenor többségi tulajdonosaként ismert cseh PPF Csoport felvásárolta az egyik legnagyobb régiós médiavállalatot, a Central European Media Enterprisest (CME). Az 1,9 milliárd eurós tranzakció keretében a cseh milliárdos Petr Kellner cége cseh, bolgár, román, szlovén és szlovák érdekeltségeket szerzett, ami összesen 30 tévécsatornát foglal magában.
Olyan jelentős nézettségű televíziók tartoznak a CME portfóliójába, mint a cseh Nova Tv, a román Pro Tv vagy a szlovák Markíza. A felvásárlás várhatóan a jövő év során zárul le. A CME az egykori Tv3 tulajdonosaként 1997 ősze és 2000 eleje között a magyarországi médiapiacon is érdekelt volt.
Élesedik a streamingháború
Egyre többen startolnak rá a jelenleg a Netflix által dominált videó streamingpiacra. Novemberben saját gyártású – bár egyelőre nem túl széles kínálatot jelentő – tartalommal elindult az Apple Tv+. Ennél jelentősebb lépésnek tűnik, hogy bő egyéves előkészítés után novemberben elstartolt a Disney+ is, első körben az Egyesült Államokban, Kanadában és Hollandiában érhető el a szolgáltatásuk.
A Disney célja, hogy néhány év alatt a streamingpiac domináns szereplőjévé váljon, 2024-ig 60-90 millió előfi zetőt szeretnének gyűjteni, egyharmadukat az Egyesült Államokból. A Disney+ kínálatában már az indulástól kezdve 500 film és 7500 tévés epizód érhető el. Köztük olyan vonzó tartalmak, mint a Marvel- vagy a Star Wars-filmek, illetve a Fox felvásárlása révén hozzájuk került tartalmak, köztük a The Simpsons-széria.
Száműzte a politikai hirdetéseket a Twitter
November vége óta nem fogad be politikai hirdetéseket a Twitter. Mégpedig nemcsak az Egyesült Államokra vonatkozóan, hanem a világ egyik piacán sem. Sokak szerint ez Mark Zuckerberg Facebook-alapítónak az októberi kongresszusi meghallgatásán tett kijelentésére adott reakció volt.
A közösségi oldal feje ott arról beszélt, hogy a portáljuk továbbra is közzétesz politikai hirdetéseket, mert meggyőződése szerint ezzel elősegíti a nyilvános politikai és társadalmi diskurzust. A Twitter szerint viszont ez nem a szabad véleménynyilvánításról szól, hanem arról, hogy fizetnek a politikusok az emberek eléréséért, márpedig a választók döntését nem szabad pénzzel befolyásolni.
Amíg ugyanis az internetes hirdetések rendkívül hatékony és erőteljes eszközök a kereskedelmi szereplők számára, ugyanez a lehetőség jelentős veszélyeket hordoz a politika területén. A Twitter döntésének vannak kritikusai is, szerintük a platformoknak a felhasználók személyes adatainak politikai kampányokban való használatát kellene korlátozniuk ahelyett, hogy teljesen betiltják a politikai hirdetéseket. Ez ugyanis a hivatalban lévő politikusokat és a média által támogatott elitet részesíti előnyben, a kisebb erőforrásokkal rendelkező kihívóik számára viszont hátrányt jelent.
Heszler Róbert
A további globális médiapiaci érdekességeket tartalmazó teljes összeállítást a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.
