A tavalyi utolsó negyedévben mintegy 9,037 milliárd reklám jelent meg Magyarországon a felhasználók asztali gépén az összes iparágat egybevéve – derül ki a Gemius elemzéséből. A legaktívabb hirdetőnek ebben a szegmensben a kereskedelmi szektor bizonyult.
A 15-59 éves korosztályban 4 181 800 felhasználóhoz jutottak el így a hirdetők, akiket átlagosan napi 56 alkalommal ért el potenciálisan (Frequency) valamilyen videó vagy display hirdetés a vizsgált időszak alatt – írja közleményében a Gemius. Ebből a tényleges képernyőidővel (Viewable Impressions*) rendelkező kreatívok aránya 53,26% volt. Ha ezt tovább bontjuk a korosztályon belüli csatornákra, akkor napi átlagos 44-es Frequency értéket láthatunk a Standard (non-social), míg 30-ast a Social (Youtube, Facebook) csatornákra.
A látható reklámüzenetek – minimális különbséggel ugyan – nagyobb arányban a férfiakat érték el, ebből legalább két alkalommal (Viewable Real users 2+) 1 946 800 főt, míg legalább ugyanilyen gyakorisággal összesen 1 992 600 nő találkozott a ténylegesen képernyőn mért reklámokkal a teljes időszak alatt. Mégis, naponta átlagosan és potenciálisan több hirdetéssel találkozhattak volna a nők (58) szemben a férfiakkal (55), ha mind képernyőn lett volna. Ennek oka, hogy napi átlagban közel 100 000 fővel (Real Users) kevesebb a reklámokkal elért női netezők száma a férfiakénál.
Az iparágakat tekintve, online hirdetési aktivitás szerint a Viewable Impressions alapján az első helyen a kereskedelmi szektor áll 32,85%-os részesedéssel a 15-59 éves korosztály elérésében. A teljes kereskedelmi iparág volumene a vizsgált időszakban 1,58 milliárd Viewable Impressions volt, a hirdetők üzeneteivel átlagosan 726 alkalommal találkozhattak volna a userek, ha minden megjelenés képernyőn lett volna.
A média konverziós arányok egyik aspektusát tekintve – az összes elért impression szám mekkora hányadát sikerült látható kontaktussá konvertálni (Viewability Rate) – kiemelkedtek a háztartási cikkekkel és a telekommunikációval foglalkozó iparágak a 60% feletti teljesítményükkel.
Az online reklámok elérésének ciklikussága PC-n többnyire leköveti az általános internetezési szokásokat, ami a DKT-Gemius Rating adatokból jól leolvasható. A hétvégi és munkaszüneti napokon jellemzően több felhasználó választ egyéb offline tevékenységet, vagy más csatornát a tartalomfogyasztásra.
A kereskedelmi szektor a negyedik negyedévben egyenletesen kommunikált a fogyasztók felé, majd év végére visszább vett az elérésből, lekövetve az általános PC-s internet fogyasztást. Hasonlóan kommunikált a pénzügyi szektor is. A szórakozás és szabadidő iparágakra szintén az egyenletes kommunikáció volt jellemző, ám az előzőkkel ellentétben itt szinten tartották a napi elérést az ünnepi időszak alatt is.
A pixelméret-választékot tekintve a display hirdetések sokszínűségére biztosan nem lehet panasz: a legalább egymillió megjelenést (Impressions) elért kreatívok közül 384 különbözőt azonosított a Gemius a Standard csatornákon, és további 114 különböző méretet a Social csatornákon, display kategóriába sorolva a szponzorált postokat is. A 384 kreatívméret közül 120 tudta a legalább 60%-os láthatósági arányt (Viewability rate) hozni 12,33 másodperc átlagos képernyőn töltött idővel (Viewability time), még Social csatornákon megjelentek közül ugyanez a kritérium 57 különböző méretre teljesült a 114-ből, és ez reklám kontaktusonként átlagosan 18,29 másodpercet jelenthetett a hirdetők számára a képernyőn.
Videóhirdetések szempontjából kétségtelenül a Standard média felületek szállították kontaktusszámban az alacsonyabb volument a Social csatornákkal összevetve: 180 millió Impressions a 658 millióval szemben. A minőségi mutatókban – úgy, mint a média konverziós értékek – cserébe jobban állnak a Standard csatornák 67,36%-os láthatósági arány mellett átlagosan 15,82 másodperc képernyőn töltött idővel, szemben a Social csatornákon futtatott videók 62,88%-os láthatósági arányával és átlagosan 11,17 másodperc képernyőn töltött idejével.
*Viewable Impressions – az egyik olyan mutató, ami alapján a hirdetők kielemezhetik, hogy mennyire hatékonyan költötték el a reklámra szánt összeget, illetve az egyes médiafelületek teljesítményét is össze tudják hasonlítani.
