Közös erőfeszítést igényel a biztonságosabb és jobb internet, különösképpen Magyarországon. Hazánk sereghajtó a tekintetben, hogy a felhasználók mennyire értékelik biztonságosnak a kiberteret – derül ki a Microsoft Digital Civility Index (DCI) idei kiadásából. A kutatás azt mutatja meg, mennyire érzik magukat veszélyben az online térben az adott ország felhasználói. Magyarországon két év előrelépés után most ismét rosszabbnak érzik a helyzetet a felhasználók.
Kéretlen szexuális közeledés, álhírek tömkelege, online csalások, verbális zaklatás, és még sorolhatnánk – ezek a magyar netezők legfőbb problémái, amelyek megnehezítik az életüket, valamint rontják a biztonságérzetüket az online térben. Minden második magyarnak (54%) okozott már fejfájást a tolakodó viselkedés a kibertérben, míg a kéretlen szexuális közeledés, vagy zaklatás valamilyen formájával minden harmadik megkérdezett találkozott. A szexuális zaklatás előfordulásában Magyarország a második, a zaklató viselkedésben pedig a harmadik a felmérésben szereplő országok közül.
Míg 2017-ben és 2018-ban valamelyest javul a magyarok online közérzetét és a kibertér biztonságát megmutató Digital Civility Index hazai értéke, addig 2019-ben a korábbi javulás mértékéhez képest jelentősen romlott a mutató. Igaz, a nemzetközi mezőnyben a kutatás szerint a pozíciónk jelentősen nem változott, 25 megkérdezett országból nálunk a hatodik legrosszabb a helyzet. A kutatásban résztvevő országok közül csak Vietnamban, Oroszországban, Kolumbiában, Peruban és a Dél-Afrikai Köztársaságban rosszabb a helyzet, mint nálunk. Ezzel szemben a legjobb a helyzet az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban Malajziában és az Amerikai Egyesült Államokban. A tavaly publikált felmérésben még csak 22 ország vett részt, abban a mezőnyben hátulról a hetedikek voltunk.
A Digital Civility Index eredményeit hagyományosan a Biztonságos Internet Napja elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez időzítve teszi közzé a Microsoft. A felmérés szerint az interneten ránk leselkedő veszélyeknek különösen ki vannak téve a 18 év alatti fiatalok és a gyermekek. A férfiak és a nők közül a nők lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a beazonosított problémáknak.
Az idei kutatás egyik fontos felismerése az is, hogy a tavalyihoz képest a fiatalok a korábbinál nyitottabbak arra, hogy a felnőttekhez, vagy a szüleikhez forduljanak, ha veszélyben érzik magukat az online térben. A megkérdezett magyar fiatalok 89%-a például tudja, kihez kell fordulnia, ha baj van. A példaképek a felmérés szerint pedig egyértelműen a pedagógusok és a szülők.
„Az adatok rámutatnak arra, hogy mind többet és többet kell tennünk a biztonságos kibertér érdekében. Tapasztaljuk, hogy a gyerekek bátran mozognak az online térben, nekünk, felnőtteknek viszont feladatunk, hogy felkészítsük őket a rájuk leselkedő veszélyekre” – mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója. A vállalat ezért évről évre részt vesz a Biztonságos Internet Napja mozgalomban, ahol megismertetik a gyermekeket és felnőtteket is azokkal az aranyszabályokkal, amelyeket követve biztonságosabban szörfözhetnek a világhálón.
A Digital Civility Index legfrissebb adatai szerint az interneten a politikai témák, a nemi identitás és a szexuális orientáció, valamint az etnikai hovatartozás jelentik azokat a témákat, amelyek körül a legsűrűbben fordul elő a zaklató, vagy elfogadhatatlan viselkedési formák.
