Az elmúlt évben a teljes magyar lakosság közel 4 százaléka használt különböző internetes tárkereső szolgáltatásokat, akár weboldal, akár mobilalkalmazás formájában. Ez azt jelenti, hogy az egyedülállók harmada-negyede próbált meg társat találni az internet segítségével.
A Randivonal.hu által összeállított randitérképen jól látszik, hogy az online társkereső szolgáltatásokat a budapestiek használják leginkább, az országos átlag másfél-kétszerese a fővárosban az interneten társat keresők aránya a lakosságszámhoz viszonyítva. A fővárosiak egyben a legaktívabbak is, egy budapesti társkereső átlagosan 151 levelet küldött, ami több mint másfélszerese az országos átlagnak (96). A fővárost Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye követi az országos átlag feletti társkereső aránnyal, de itt már az aktivitás alacsonyabb, azaz többen regisztrálnak társkereső oldalakra, de kevésbé kezdeményeznek kapcsolatfelvételt, mint a fővárosi vagy akár a pest megyei szinglik. A tendencia mindenesetre megfigyelhető: minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb az egyedülálló magányosok aránya.
De vajon a magány és a társtalanság ugyanaz? Kánya Kata, társkereső iroda tulajdonos kifejezetten elutasítja, hogy a két fogalom közé egyenlőségjelet tegyünk: „Mindannyian tudjuk, párkapcsolatban is lehet valaki magányos, de jól érezheti magát a bőrében akkor is, ha nincs társa. Sajnos, ebben a fogyasztói társadalomban, melyben élünk, komolyan meg kell dolgozni a jó emberi kapcsolatokért. Akár egy igazi társra, akár szerető baráti közösségre vágyik az ember, azt a mai világban ritkán hozza magától az élet. Mindenki, aki tudja, hogyan szeretne élni, vegye a kezébe a sorsát, induljon el és valósítsa meg az álmait! Más nem fogja megtenni helyette”.
