Elszámoltathatóság, az internet globális jellegének és a határokon átnyúló kommunikáció fontosságának tiszteletben tartása, a technológiai korlátok figyelembevétele – többek között ezeknek a szempontoknak kellene érvényesülniük az online tartalmak szabályozása során a Facebook álláspontja szerint. A konkrét intézkedések között pedig tartalmi irányelvek meghatározását, illetve a káros tartalmak jelentésére szolgáló, felhasználóbarát csatornák létrehozását javasolják.
A Facebook alelnöke és tartalompolitikáért felelős vezetője, Monika Bickert jegyzi azt az alapdokumentumot (white paper), amiben felvázolnak néhány kérdést és szerintük követendő elvet az internetes tartalmak szabályozása kapcsán. Mint írja, az elmúlt évtizedben az internet segített gazdaságokat fellendíteni, családokat újraegyesíteni, pénzt gyűjteni jótékonysági célokra, valamint hozzájárult politikai változások előmozdításához is. A világháló azonban megkönnyítette a káros tartalmak, például a gyűlöletbeszéd és a terrorista propaganda megosztását is.
Az internetes platformok elszámoltathatóságáról folyó közéleti vitában a kormányok, a tudóstársadalom tagjai, és más felek sem értenek egyet abban, hogy elégségesek-e az erőfeszítések, amelyet a platformok az emberek biztonságának megőrzésére, valamint az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadságának védelme érdekében tesznek.
Tavaly Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója felszólította a kormányokat, hogy működjenek együtt az online platformokkal egy, az internetes tartalmakra vonatkozó új szabályozás létrehozása és elfogadása érdekében. Megjegyezte: „Lehetetlen eltávolítani az összes káros tartalmat az internetről, de amikor az emberek tucatnyi különféle megosztási szolgáltatást használnak – melyeknek egymástól eltérő irányelveik és folyamataik vannak – szabványosabb megközelítésre van szükségünk.”
A “Felvázoljuk az online tartalom szabályozás jövőjének az útját” (Charting The Way Forward: Online Content Regulationv) című alapdokumentum négy kérdést vet fel, amelyek az online tartalom szabályozásáról szóló vita középpontjában állnak. Az első arra vonatkozik, hogyan lehetséges megoldani azt, hogy tartalomszabályozás révén visszaszorítsuk a gyűlöletbeszédet, és közben a szólásszabadságon se essen csorba? Monika Bickert szerint ezt úgy lehet elérni, hogy előírjuk, hogy létezzenek felhasználóbarát csatornák a káros tartalmak jelentésére, vagy felügyelje a végrehajtási határozatokkal kapcsolatos irányelveket külső fél. Valamint olyan eljárások megkövetelésével, mint például a végrehajtási adatok időszakos nyilvános jelentése. Egy ilyen szabályozás a kormányok és az egyének számára egyaránt lehetővé teszi a közösségi média vállalatok erőfeszítéseinek pontos megítélését.
A white paperben felteszik azt a kérdést is, hogy hogyan javíthatja a szabályozás az internetes platformok elszámoltathatóságát? A szerző szerint ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a szabályozó szervek fontolóra veszik a vállalatokra vonatkozó bizonyos követelmények, például a tartalmi irányelvek közzétételét. Amennyiben a szabályozó szerv az irányelvek jelentős mértékű változtatását tervezné, konzultálna az érdekelt felekkel, ezenkívül csatornát hozna létre a felhasználók számára, amelyen keresztül fellebbezhetnek a cégek tartalomeltávolítással vagy el nem távolítással kapcsolatos döntéseivel szemben.
Fontos kérdés az is, hogy megkövetelje-e a szabályozás az internetes társaságoktól bizonyos teljesítménycélok elérését? Monika Bickert szerint a cégeket ösztönözni lehetne olyan konkrét célok elérésére, mint például az, hogy tartsák valamilyen elfogadott küszöbérték alatt a sértő tartalmak gyakoriságát.
Azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás meghatározza-e, mely káros tartalmakat kell tiltani az interneten a Facebook alelnöke és tartalompolitikáért felelős vezetője jelezte, hogy a szólás szabadságát korlátozó törvényeket általában a rendvédelmi szervek és a bíróságok hajtják végre. Az internetes tartalom moderálása ettől alapvetően eltér. A kormányoknak szabályokat kell kidolgozniuk e komplexitás kezelésére, amelyek elismerik a felhasználói preferenciákat és az internetes szolgáltatások közötti eltéréseket, méretarányosan érvényesíthetők, és lehetővé teszik a rugalmasságot mind a nyelv, a trendek és a kontextus szempontjából.
A szabályozási megoldások kidolgozásába nemcsak a jogalkotókat, a magánvállalatokat és a civil társadalmat kellene bevonni, hanem azokat is, akik az online platformokat használják. Az alapdokumentum szerzője vázolt néhány irányelvet is, amelyek a szabályozás során alkalmazni kellene.
Az elszámoltathatóság biztosítása a vállalatok tartalmi moderálási rendszereiben és eljárásaiban lesz a legjobb mód arra, hogy ösztönözze a vállalatokat arra, hogy felelősségteljes módon egyensúlyba hozzák az értékeket, például a biztonságot, a magánéletet és a véleménynyilvánítás szabadságát.
A káros tartalmak kezelésére vonatkozó nemzeti szabályozási megközelítéseknek tiszteletben kell tartaniuk az internet globális jellegét és a határokon átnyúló kommunikáció fontosságát. E megközelítések célja, hogy javítsák az átjárhatóságot a szabályozók és a szabályok között.
Amellett, hogy betartják az ICCPR 19. cikkét (és a kapcsolódó útmutatásokat), a szabályozóknak mérlegelniük kell döntéseiknek a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásait.
A szabályozóknak látniuk kell, hogy a tartalomszűrés terén a technológia milyen képességekkel és korlátokkal bír. Emellett biztosítaniuk kell az internetes vállalatok számára az innovációk bevezetéséhez szükséges rugalmasságot is. Az a megközelítés, amely egy adott platformon vagy tartalomtípuson működik, lehet, hogy kevésbé hatékony (vagy akár kontraproduktív), ha másutt alkalmazzák.
A szabályozóknak figyelembe kell venniük a szóban forgó káros tartalom súlyosságát és előfordulását, annak jogi státuszát, valamint a tartalom kezelésére már megtett erőfeszítéseket is.
Ha jól dolgozzák ki őket, a káros tartalmakra vonatkozó új szabályozási keretek hozzájárulhatnak az internet további sikerességéhez azáltal, hogy világos módszereket fogalmaznak meg a kormányok, a vállalatok és a civil társadalom számára a felelősség megosztására és az együttműködésre vonatkozóan. Azonban, ha nem a megfelelő módon dolgozzuk ki ezen kereteket, az erőfeszítések nem kívánt következményekkel járhatnak, amelyek révén az emberek kevésbé érzik majd biztonságban magukat online, vagy elfojthatják a szabad véleménynyilvánítást, lassíthatják az innovációt.
A white paperből kiderül az is, hogy a Facebook tervei szerint a következő hónapokban hasonló, a választásokról és a magánéletről szóló cikkeket is közzétesznek.
