Nem tudták kihasználni a gazdasági mentőcsomagokat a bevásárlóutcák kereskedői, derült ki a Bevásárlóutca menedzsment (BUM) aktuális felméréséből. A kereskedők összefogásával és érdekképviseletével foglalkozó menedzsmentcég azt tapasztalja, hogy míg Bécsben túlélnek, Budapesten továbbra is csődközeli helyzetben vannak a bevásárlóutcák, a legtöbb vállalkozás nem tudja igénybe venni az ígért támogatásokat. A BUM az osztrák mintát vizsgálva próbál segíteni a kereskedőknek, szerintük az újranyitás helyett továbbra is a túléléshez kell a legtöbb erőforrást biztosítani.
Szinte semmilyen támogatást nem tudtak eddig igénybe venni a bevásárlóutcák kereskedői, a legtöbben, mint pozitív tapasztalat kizárólag a bérletidíjak elengedéséről vagy halasztásáról számoltak be. A járulékok elengedése átmenetileg néhány vállalkozónak nyújtott segítséget, de a teljes bevételkiesések miatt így sem tudták megtartani az alkalmazottaikat. Van olyan vendéglátóegység, amely a 95 munkavállalóból 15-öt tudott megtartani, a dolgozók nagy része a fizetetlen szabadságok helyett a munkanélküli segélyt választotta.
„Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben a túléléssel és nem az újranyitással foglalkoznak. A kereskedők sorsa főleg azon múlik, hogy ki milyen vendégkörre épített a járvány előtti időszakban. Akik zömében turistákból éltek, azok pozitív becsléseik szerint is a tavalyi éves bevételük 30 százalékára számítanak 2020-ban. Sokan úgy vélik, hogy a korlátozások feloldása után sem lesz értelme kinyitni, mivel a turistákból és a helyiekből sem tudnak majd elegendő bevételt termelni a működéshez” – mondta el Antal Attila, a BUM igazgatója.
Mivel a bevásárló- és tematikus utcák mintája Bécsből származik, az utcák megmentéséhez is az osztrák intézkedéseket veszi alapul a vállalkozások érdekképviselete, akik a támogatáshoz és az újranyitáshoz is felhasználják a kinti gyakorlatot. A bécsi és hazai tematikus utcákat érintő támogatások összehasonlításának teljes változata a Bevásárlóutca menedzsment oldalán érhető el.
„Összességében Bécsben is óriási a munkanélküliség, dacára annak, hogy ott többféle támogatáshoz juthatnak a kereskedők. A bezárt egységek nem tudnak bevételt termelni, így hiába minimalizálják a keletkező költségeket, azt sem tudják fizetni a vállalkozások. Ugyanezt erősítették meg a budapesti tematikus utcák kereskedői is. Van azonban pozitív példa: a Bartók Béla Boulevard-t összefogó Kult11 egyesület a járványhelyzetet a vállalkozások és az utca online bemutatására használja. Ahol korábban kialakult már a kereskedők közötti együttműködés, értelemszerűen több lehetőségük lesz a vállalkozásoknak a járvány végén ” – tette hozzá Antal Attila.
Az #együttabartókért összefogás célja, hogy megmutassa, a Bartók Béla Boulevard most is ELEVEN. Az összefogásban a vállalkozók, a helyi önkormányzat és a lakosság is aktívan részt vesz. A Hello BBB sorozat lehetőséget ad a helyieknek és az utca kedvelőinek, látogatóinak arra, hogy jobban megismerjék kedvenc helyeik történetét és a mögöttük álló embereket.
A bécsi gyakorlatok vizsgálata alapján a szakértő szerint szükség lehet a jövőben a kereskedelmi és iparkamarai önkéntes tagság kiteljesedésére, mivel az osztrák fővárosban a kötelező tagság több felhatalmazást és ebből adódóan több anyagi segítséget is jelent a vállalkozásoknak. A szakértő szerint erre jó példa az ottani iparkamara és Bécs városának közös kríziskerete, amely likviditási hitelt és vissza nem térítendő támogatást jelent a tematikus utcáknak. Az itthoni vállalkozásoknak is tőketámogatásra, és további bértámogatásra van szüksége az újrakezdéshez, amíg a kereslet nem áll helyre.
