A klasszikus diákmunka és a diploma előtti – gyakran kötelező – szakmai gyakorlat hosszú időn keresztül két külön fogalomnak számított. Míg a tipikus diákmunkára diákszövetkezeteken keresztül jelentkeztek a fiatalok, addig szakmai gyakorlati helyet jellemzően maguknak kerestek a képzés végéhez közeledve, a cégek pedig egyedi munkaszerződéssel foglalkoztatták őket. Ez a modell az elmúlt időben megváltozott: egyre több vállalat és diák ismeri fel, hogy gyakornoki munka is vállalható diákszövetkezeten keresztül, sőt ez mindkét félnek megéri.
„Ha egy cég egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató hallgatókat, azaz gyakornokokat alkalmaz, jobban megéri diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatni őket, hiszen így mentesül a járulékfizetési kötelezettségek alól, másrészt a toborzást, a kiválasztást és a szükséges adminisztrációt a diákszövetkezet átvállalja” – mondta el Tóth Rozália, a naponta közel 5 ezer diákot foglalkoztató Prohuman Diákmunka operatív igazgatója. A Prohuman Diákmunkán keresztül tavaly több, mint 11 ezer fiatal talált munkát, közülük sokan gyakornokként.
„Bár a diákok korábban inkább egyénileg kerestek maguknak gyakorlati helyet, és ha találtak, akkor egyedi munkaszerződéssel dolgoztak, az utóbbi időben egyre több foglalkoztató szeretné kihasználni a diákszövetkezeti foglalkoztatásban rejlő adó- és járulékelőnyt” – tette hozzá szakember. A diákmunkásként gyakornokoskodó diák bruttó bérét ugyanis kevesebb közteher terheli, mint ha a cég a saját állományába venné őt. Az iskolaszövetkezetnek nem kell fizetnie a munkáltatói szociális, szakképzési és rehabilitációs hozzájárulást, amit munkaviszonyban igen, a diák bruttó bérét pedig csak az SZJA terheli, nyugdíjjárulék nem. Ez azt jelenti, hogy azonos nettó fizetés esetén a munkáltatónak több, mint 30%-kal többe kerül egy gyakornok, ha saját állományába veszi, mintha iskolaszövetkezeten keresztül alkalmazná.
Nemcsak a cégeknek előnyös ez a felállás: diákszövetkezeten keresztül gyakornokoskodni a fiataloknak is megéri. A diákszövetkezet ugyanis számos vállalattal áll kapcsolatban, így több lehetőség közül választhat, könnyebben találhat számára megfelelő profilú munkahelyet. Másrészt a járulékmenteség miatt a bér is magasabb lehet. Ha pedig mégsem válnak be az együttműködéshez fűzött remények, a diákszövetkezet gyorsan tud segíteni, hogy egy másik vállalatnál újra elhelyezkedjen, vagy akár más jellegű gyakornoki pozícióba kerüljön a hallgató.
A gyakornokok a hallgatói jogviszony végéig dolgozhatnak a kedvező konstrukció keretében. Ha továbbtanulnak posztgraduális képzésben, esetleg nekivágnak egy második diplomának, a hallgatói jogviszony is meghosszabbodik. A gyakornoki pozíciókban általában szakirányú képzettséggel rendelkező, idegen nyelveket is beszélő fiatalok dolgoznak. A klasszikusnak számító diákmunkás állásokban a bruttó órabérek 1300 és 1500 forint körül mozognak, a gyakornokok fizetése ennél átlagosan 15-20%-kal magasabb lehet, sőt előfordul – például IT, technológiai vagy mérnöki pozíciókban –, amikor az órabér meghaladja a 2000 forintot is.
A Prohuman tapasztalatai szerint a járványidőszakban bevezetett munkáltatói válság-intézkedések kevésbé érintették a gyakornoki pozíciókat, mint a klasszikus diákmunkát. A gyakornokokra a legtöbb cégnél ugyanúgy tekintettek, mint a belsős munkatársakra, illetve sokszor a munkakörük is olyan jellegű irodai beosztás, amit a „már nem gyakornok” kollégák is végeznek. Így home office-ban is rengeteg diákmunkás dolgozhatott tovább a karantén alatt, a gyakornoki pozíciók „vírusállóbbnak” bizonyultak, mint a hagyományos diákmunka.
„Jelenleg is közel 1000 fiatal dolgozik gyakornokként a Prohuman Diákmunka kötelékében. A legtöbben IT területen, logisztikai, pénzügyi, sales vagy marketing pozícióban szereznek értékes tapasztalatokat. A legtöbb gyakornok Budapesten dolgozik, hiszen itt működik a legtöbb felsőoktatási intézmény, de a vidéki főiskolákkal és egyetemekkel is kapcsolatban állunk, így országos szinten tudjuk összekötni a fiatalokat és a munkáltatókat egymással” – mondta el Tóth Rozália.
