Erősödik az influencer-jelenség, a fiatalok 30 százaléka népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, illetve online idejük 56 százalékát a közöségi oldalak pörgetésével töltik. A 18 év alattiak internethasználati szokásait, mozgatórugóit feltáró reprezentatív kutatást készített a Magyar Telekom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai partnerségében. A hiánypótló InternetMOST felmérés keretében magukat a tizenéveseket kérdezték arról, mire használják leginkább az internetet, mit jelent számukra az online tér és arról is, mennyire érzik magukat biztonságban a virtuális világban.
„Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott és miért. Ha szeretnénk támogatni és biztonságban tudni őket, akkor fontos, hogy odafigyeljünk rájuk – megismerjük, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában.” – összegezte a felmérés indikátorait Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, a kutatás vezetője.
A Magyar Telekom megbízásából végzett kutatás közvetlenül az érintett korcsoport meglátásaira volt kíváncsi, így a témában az elmúlt éveket tekintve az InternetMOST kutatás az első reprezentatív visszacsatolás, mely valóban a fiatalok véleményére fókuszál. A megyénként és nemenként reprezentatív online adatgyűjtés 2020. április és május között zajlott, a 13-18 évesek korcsoportjában.
Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78%), a tanulás (közel 64%), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56%) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54%). A kutatás eredményei kidomborítják az influencer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat (22,8%) és a tananyagot is (13,3%), valamint online idejük 56%-át a közöségi oldalak pörgetésével töltik. Megállapítható, hogy zenész és színész celebritás vonal felől egyre inkább a szintén tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el figyelmük, akik a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. Többen arról számoltak be, hogy új hobbiba fogtak, vagy zenélni, verset írni, sportolni kezdtek valamely véleményvezér hatására. Szintén sokan jelezték, hogy a közösségi felületeken megosztott történetek segítették fejleszteni saját önismeretüket, vagy segítséget jelentettek a problémáik megoldásában.
Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulásuk: azt látni, abszolút szkeptikusak a fiatalok, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket. Közel kétharmaduk tisztában van az álhírek veszélyeivel, de valamiért még kevesen tartanak az online zaklatás és bántalmazás valódiságától. Ezen a téren komoly hiányosságok vannak a szülők szerepvállalása terén, mert a tizenévesek közel 40%-a mindössze 5-10 perces gyorstalpalót kapott erről a szüleitől. A több mint két órás, részletes magyarázatig csupán a megkérdezettek alig 16 %-a jutott el. Érdekes az is, milyen határokat szabnak a szülők a fiatalok nethasználatával kapcsolatban: 10-ből 4 esetben nincs is ilyen, a legtöbben pedig időkorláttal próbálkoznak, főleg este és éjszaka.
Az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.
A felmérésben szerepel az internet, mint a tanulás legújabb segédeszközének kérdésköre is, ami azért is érdekes, mert a koronavírus miatt ez a terület épp a kutatás időszakában vált kiemelten fontossá. Azoknál a diákoknál, akiknél végbement az átállás a digitális oktatásra, nagyjából fele-fele arányban sikerült mindent zökkenőmentesen online formába ültetni, és a gyerekek több mint 42 százaléka úgy érzi, hatékonyabban tanul így.
„A Magyar Telekomnál évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében, hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik számára egyaránt.” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.
