Az alapvető higiénés szabályokat betartva a vírushelyzet ellenére nem vágyunk vidékre, mivel városban is élhetünk biztonságban, ahol ráadásul élvezhetjük annak előnyét is, hogy könnyebben hozzájuthatunk szinte bármihez, amihez csak akarunk. A zsúfolt belvárosban azonban már nem szívesen időzünk, és örülünk annak, hogy végre jobban megismerhetjük szomszédainkat. Ugyanakkor továbbra sem hisszük, hogy 20 év múlva futurisztikus felhőkarcolók uralnák majd a hazai városok képét – derült ki az Allianz Hungária felméréséből.
A vírushelyzet miatt szívünk szerint leköltöznénk egy tanyára, vagy ha azt talán nem is, legalább egy kevesebb lélekszámú településre? Vagy esetleg épp ellenkezőleg, megnyugvással tölt el bennünket, hogy városlakóként elérhető közelségben tudhatunk mindent, ami fontos számunkra? Az Allianz Hungária arra volt kíváncsi legutóbbi, nem reprezentatív kutatása során, hogy a pandémia hatására hogyan gondolkodunk mi, magyarok a városi életről, s hogy milyen lesz szerintünk a jövő városa.
Mitől város a város?
A felmérésben résztvevők döntő többsége, 90 százaléka szerint attól város a város, hogy sokkal könnyebben hozzá lehet jutni mindenhez, az alapvető élelmiszerektől kezdve a különlegesebb élvezeti cikkekig. Csupán 7 százalékuk gondolta úgy, hogy a város lényege a változatosabb oktatási, kulturális és szórakozási lehetőségekben rejlik, a kapcsolattartás és -építés fontossága pedig a dobogó harmadik fokán végzett. Annak ellenére, hogy a kitöltők 95 százaléka él városban, a válaszadók közel azonos arányban gondolták szerencsésnek a városiakat és vidékieket a járványhelyzet kapcsán: 51 százalékuk szerint, ha betartjuk az alapvető higiénés szabályokat, egy városban is élhetünk biztonságban. Míg ehhez képest csak pár százalékkal kevesebben vélik úgy, hogy a vidékiek kevésbé vannak kitéve a fertőzésveszélynek, mint egy városlakó.
Felértékelődött szomszédság
A koronavírus kapcsán az Allianz Hungária arra is kíváncsi volt, hogy mit tapasztaltak magukon a résztvevők a karanténidőszakot követően: a válaszadók 87 százaléka vallotta azt, hogy felfedezte a szűkebb lakókörnyezete által biztosított lehetőségeket és már nem szívesen megy a belvárosba, kerüli a tömeget. Amit pedig nem tud beszerezni a közelben, azt online megrendeli. További pozitívumként értékelték, hogy végre a szomszédokat is jobban megismerték. A felmérés alapján úgy tűnik, megszokhattuk az otthonlétet, és elégedettek vagyunk a környék által biztosított lehetőségekkel, ugyanis sokkal kevesebben voltak azok, akik alig várták, hogy újra szabadon mozoghassanak a városban.
Városaink nem válnak sci-fi-díszletté
Kissé szkeptikusnak bizonyultak a résztvevők azzal kapcsolatban, hogy milyenek lesznek a jövő városai: 84 százalékuk kattintott arra a válaszra, miszerint ahogy most is könnyen le lehetne forgatni szinte bárhol az országban egy ’80-as években zajló történetet, úgy nem hiszi, hogy nagy változás történne a városokat tekintve a következő két évtizedben. Csupán 1 százalékuk voksolt arra, hogy űrbéli felhőkarcolók és lebegő kapszulák lesznek majd 20 év múlva az ideális város jellemzői. Ezzel párhuzamban a kitöltők 91 százaléka szerint az életbiztosítás, felelősségbiztosítás, lakásbiztosítás és balesetbiztosítás maradnak a fő biztosítási fajták, amelyeket a jövő városlakói továbbra is kötnek majd, hiszen nem várt helyzetek a jövőben is előfordulhatnak. Az Allianz Hungária szakértője szerint a jövőben a hagyományos biztosítások mellett mind nagyobb szerepet kapnak az életminőség magasabb szintjét biztosító megoldások, így például a kibővített egészségbiztosítási szolgáltatások is. „A járványhelyzetnek köszönhetően egy új tendencia jelent meg; nőtt azon emberek száma, akik több időt töltenek otthon, mint a munkahelyükön, illetve a kettő között közlekedve. Ez a tendencia egyrészt azt eredményezheti, hogy gyakoribbá válnak az otthoni káresemények, másrészt pedig kevesebb lehet a közlekedési baleset. Amennyiben a jelenlegi helyzet tartóssá válik, a jövőben nagyobb lehet az igény a felhasználásalapú biztosítási megoldásokra, illetve erősödhet az egészségtudatosság, és a megbetegedéstől, az ellátásbiztonság hiányosságaitól való félelem következtében többen érdeklődhetnek az egészségbiztosítási szolgáltatások iránt” – véli Malicskó Gábor, a vállalat termékportfólió-menedzsmentért felelős divízióvezetője.
