A budapesti hotelek tetszhalottként várják a külföldi turizmus feltámadását. A pillanatnyi helyzet ellenére a szállodákra lenne kereslet a befektetők részéről, de érdemi kínálat szinte egyáltalán nincs. A jelenlegi tulajdonosok inkább kitartanak, ameddig lehet, pedig nem biztos, hogy ez a legjobb stratégia. Minél előbb kell lépnie azoknak, akik nem akarnak finanszírozni egy, akár évekig tartó kilábalást.
Várhatóan megfordul a trend 2021-re a hazai szállodapiacon – jelentette ki Rókusfalvy Zsombor, a CFI Hungary Zrt. hotelszegmensért felelős szakértője. A befektetők egészen tavalyig mindenekelőtt Budapestben gondolkodtak. Itt akartak vásárolni és a fejlesztések jelentős része is ide koncentrálódott. Az országos szállodaforgalom mintegy felét a főváros „termelte ki”, a külföldi vendégek áradata végtelennek tűnt. A hotelek általában 40%-os kihasználtság körül kezdenek nyereségessé válni, a fővárosi intézmények pedig rendre 76% felett teljesítettek éves szinten, 10-20%-kal felülmúlva az országos átlagot.
2020 októberére a budapesti szállodák gyakorlatilag kiürültek, a visszaesés közel 100%-os. Bár pontos adat nincs, de iparági becslések szerint a most is zajló elbocsátások mértéke – nem függetlenül a nehézségek időtartamától – végül meghaladhatja a 60-70%-ot. Mindezt annak ellenére, hogy a cégek igyekeznek a szállodát nyitva, a munkaerőt pedig megtartani, mert az újranyitás és toborzás drága, lassú és bizonytalan.
A tulajdonosok pénzügyi mozgástere eltérő, de úgy tűnik, hogy ameddig tudják, fedezni akarják a veszteségeket és igyekeznek kiböjtölni a korlátozások feloldását. Az érdemi javulást mindenki a koronavírus-vakcina hozzáférhetőségétől várja. Erre a kivárásra utal az is, hogy a fővárosban 2022-ig tervezett 6,5-7 ezer új szállodaszoba-fejlesztésből szubjektíven és változóan, de nagyjából 2000-2500-től léptek vissza, amit a jelen forgalmi adatok fényében nevezhetünk befektetői optimizmusnak.
Még erős a közelmúltban virágzó szegmens emléke, de a kitartó veszteségfinanszírozás csak annak jó döntés, aki képes és hajlandó többéves távlatban gondolkodni – mutatott rá a szakember. A vakcina általános hozzáférhetőségét inkább 2022-re, mint ’21-re várják, az utazásszervezők, légitársaságok és más szereplők leépített kapacitásait is időbe telik helyreállítani és nincs ok, amiért ezt megkezdenék a teljes biztonság visszatértéig.
A befektetői szándék még élénk, a CFI Hungary Zrt. ügyfelei is aktívan érdeklődnek a terület iránt, ám a kínálat elenyésző. Különösen hazai befektetői csoportok szeretnének tisztességes árakon új pozíciókat felvenni a frekventált turisztikai gócokban, de előbb-utóbb ez a pénz is más csatornák, szegmensek felé fordul. Előfordulhat, hogy mire a jelenlegi tulajdonosok „elfáradnak” az elhúzódó válságban, már nem nagyon lesznek vásárlók, és az addigra régóta pangó hoteleket már csak egy, a mainál sokkal nyomottabb áron lehet majd eladni.
Vidéken egészen más a helyzet – mutatott rá a CFI szakembere. A Kisfaludy programban eddig elköltött több tízmilliárd forint komoly lendületet adott az országnak, az érintett szállodák, szálláshelyek befektetési szempontból vonzóak lettek – de nem jellemző, hogy el akarnák ezeket adni. Ennek ellenére a Balaton környékén és az ország más helyszínein is több jelentős tranzakció zajlott a közelmúltban.
Összességében minden jel arra mutat, hogy a vírusválság végére a vidéki turizmus a fővárosinál jóval kevesebbet veszít majd, a budapesti szállodai kapacitások jelentősen csökkenhetnek. A jelenlegi, „dermedt” piaci viszonyokat hamarosan trendforduló követi. A ma még pillanatnyi mélyrepülésnek tűnő helyzet várhatóan elhúzódik, a nemrég aranybányának tűnő befektetések pedig eladhatatlanná válhatnak. Azoknak a hazai vagy nemzetközi tulajdonosoknak, akik nem tudnak vagy akarnak finanszírozni egy elhúzódó piaci újjáépítést, hamarosan lépniük kell – zárta áttekintését Rókusfalvy Zsombor.
